KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• (X) : Művészfilmek a MTV-ben
• (X) : Filmhu filmklub

• Bikácsy Gergely: A holló hamvai Pasolini-feltámadás
• Kubiszyn Viktor: Szép fiúk a sikátorból Pasolini csórói
• Varró Attila: Arc, vonások nélkül Greta Garbo
MAGYAR MŰHELY
• Janisch Attila: Ráérő idő Film-óramű
• Horeczky Krisztina: Halálcsavar Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Bori Erzsébet: Csonka történelem Beszélgetés Sára Sándorral

• Schreiber András: Para-univerzum A közép-európai sci-fi
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Shishido, a legnagyobb király! Udine
TELEVÍZÓ
• Barotányi Zoltán: Sztárgyár Média és hírnév
• Farkas László: Ipari képzene Indusztriál videók
KRITIKA
• Báron György: Bűnök és bűnhődések A gyermek
• Pápai Zsolt: Paradise Tourist Mennyország most
• Zoltán Gábor: Erotikus mintakollekció Erosz
• Bikácsy Gergely: Szindbád Amerikában Hervadó virágok
• Dániel Ferenc: Vérvonal Leszármazottak
LÁTTUK MÉG
• Hungler Tímea: Zsinóron
• Csantavéri Júlia: Hetedik nap
• Győrffy Iván: Pingvinek vándorlása
• Hámori Dániel: Dogora – Ázsia arcai
• Wostry Ferenc: Ördögűzés Emily Rose üdvéért
• Csantavéri Júlia: A ház kulcsai
• Turcsányi Sándor: Whisky

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördögök

Vincze Teréz

 

Gyerekszereplővel filmet csinálni fél siker. Árva gyerekről filmet csinálni háromnegyedrész siker. Fogyatékkal élő árvagyerekről való film készítésekor pedig hallatlan körültekintéssel kell eljárni, amennyiben nem akarjuk megalázóan túlnyerni magunkat. El tudom képzelni, hogy mondjuk az iráni, gyereksztori-készítő, minimalista mágusok még egy ilyen helyzetből is ki tudnának hozni valami zseniálisat, de egy művészi ambíciókkal alaposan megáldott, az extremitások iránt különösen fogékony, fiatalos lendületű francia rendezővel talán szükségszerűen történt az, ami történt: megrendezte ezt a (címével összhangban) pokoli kis mozgóképet.

Van itt árvagyerek mindjárt kettő. Testvérek, akiket anyjuk – aki lehet, hogy nem is gonosz – elhagyott. A lány ráadásul autista (amit a film leginkább látványos hatásfokozó elemként használ), s ha nem lenne még elég a szörnyűségből: el akarják választani egymástól a testvéreket. A fiú mindent megtesz tehát, hogy a kétszemélyes családot egybentartsa, és hogy megtalálják a lány fixációjának tárgyát, a boldogságot jelképező mesebeli (kék virág helyett a) sárga falú, kékspalettás házat. Persze minél erősebben vágynák az idillt és a normalitást, az annál távolabb kerül tőlük: intézeti szökésekkel sűrűn megtűzdelt vándorútjuk során van minden, mit egy drámát áhító rendező kisüthet: lopás, rablás, garázdaság, gyújtogatás, vérfertőző gyermekszerelem.

Mondanék azért jót is, például, hogy a gyerekszereplők tényleg nem rosszak, nem rajtuk múlott, hogy nem lett ebből a filmből ütős dráma. Az alkotókat azonban egy kidolgozott forgatókönyv és némi józan elmélkedés helyett a hév és az indulat vezette – aminek intenzitásában mindamellett van valami csodálatra méltó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2182