KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/december
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• (X) : Metropolis pályázat

• Beregi Tamás: A metamorfózis erdeje Tündérmesék felnőtteknek
• Muhi Klára: Nem félünk a farkastól? Gyerekek és mesefilmek
• Schreiber András: Tündérkör Beszélgetés Fleigauf Benedekkel
• Varró Attila: A nyúl üregén át A vándorló palota
• Kubiszyn Viktor: A legkisebb fiú James Dean, a lázadó
• Takács Ferenc: A kultusz kezdősebessége A James Dean-legenda
• Kriston László: Örökké fiatal James Dean-kultusz
• Karátson Gábor: Arcban elbeszélve Máté evangéliuma
• Pápai Zsolt: Hitchcocki szabás Erőszakos múlt
• Bun Zoltán: Szörnytest Cronenbergi építészet
KULTUSZMOZI
• Kovács István: A Paradicsomon innen Márványember, Vasember
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A lusta oroszlán Velence
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Televizeken A tévénéző metamorfózisa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A lassúság dicsérete Bíró Yvette: Időformák
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Műfény és láng Johanna
• Báron György: A boldogtalanság színei Ég veled!
• Békés Pál: Harmadik nekifutás Egy szoknya, egy nadrág
• Schreiber András: Magyar pite Fej vagy írás?
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Twist Olivér
• Turcsányi Sándor: Kívül tágasabb
• Kubla Károly: A halott menyasszony
• Hideg János: Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény
• Susánszky Iván: Elizabethtown
• Kárpáti György: Zorro legendája
• Milán Gábor: A Rashevski tangó
• Köllő Killa: Anyátlanok
• Jankovics Márton: Nesze neked Pete Tong!
• Gőzsy Kati: Kőkemény család

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ifjú Einstein

Tamás Amaryllis

 

Az excentrikus elmét tetten érni az alkotás tiszta állapotában – regényes életrajzok képtelen próbálkozása. A zsenialitást befogadni, rejtélyét ábrázolni nehezebb kísérlet, mint zseninek lenni. A zseni születik. Leglényegét felfogni, megkövetelné, hogy azzá légy, ami nem vagy. „A semmiből egy új, más világot teremtettem!” – fogalmazta meg Bolyai János az alkotói talentum ars poeticáját. A lenyűgöző energia és szenvedély, az átlag fölé magasodó tudás titkának megfejtése helyett – e filmben is – képtelen torzítások, hamis képzelgések feladata volna átélhetővé tenni a korszakos tehetség sokszínű ragyogását. Az átlagemberek legkevésbé a matematikusokat, fizikusokat ismerik, talán ezért esett a rendező választása a kivételekre e „boldog, absztrakt világból”:– a fizikus Einsteinre és Mme Curie-re. A gyermeteg zagyvaságból csak az einsteini különös nézőpont hiányzik, tudniillik az – a filozófiai gondolkodásban is mérhetetlenül tágasabb teret nyitó – elképzelés, hogy a tér geometriája és a nehézkedés között összefüggés van. De annak a virtuóz eleganciának sincs itt nyoma, ami a tíz évvel ezelőtt frenetikus sikert aratott Picasso kalandjai sajátja volt. Az a kommerszebb életrajzi filmek közt merész, szarkasztikus látásmódjával nyert csatát, pimaszul hintázott az életfogytiglani ifjúságra ítélt eleven szellem sorslibikókáján. Az ausztrál filmbohózatként hirdetett Ifjú Einstein nem ilyen, csupán a Warner Bros szellemi divatbutikjából kikerült, videóklip-intelligenciájú termék.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4772