KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/december
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : A Katapult Film Szinopszis-Pályázata 2005
• (X) : Metropolis pályázat

• Beregi Tamás: A metamorfózis erdeje Tündérmesék felnőtteknek
• Muhi Klára: Nem félünk a farkastól? Gyerekek és mesefilmek
• Schreiber András: Tündérkör Beszélgetés Fleigauf Benedekkel
• Varró Attila: A nyúl üregén át A vándorló palota
• Kubiszyn Viktor: A legkisebb fiú James Dean, a lázadó
• Takács Ferenc: A kultusz kezdősebessége A James Dean-legenda
• Kriston László: Örökké fiatal James Dean-kultusz
• Karátson Gábor: Arcban elbeszélve Máté evangéliuma
• Pápai Zsolt: Hitchcocki szabás Erőszakos múlt
• Bun Zoltán: Szörnytest Cronenbergi építészet
KULTUSZMOZI
• Kovács István: A Paradicsomon innen Márványember, Vasember
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A lusta oroszlán Velence
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Televizeken A tévénéző metamorfózisa
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: A lassúság dicsérete Bíró Yvette: Időformák
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Műfény és láng Johanna
• Báron György: A boldogtalanság színei Ég veled!
• Békés Pál: Harmadik nekifutás Egy szoknya, egy nadrág
• Schreiber András: Magyar pite Fej vagy írás?
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Twist Olivér
• Turcsányi Sándor: Kívül tágasabb
• Kubla Károly: A halott menyasszony
• Hideg János: Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény
• Susánszky Iván: Elizabethtown
• Kárpáti György: Zorro legendája
• Milán Gábor: A Rashevski tangó
• Köllő Killa: Anyátlanok
• Jankovics Márton: Nesze neked Pete Tong!
• Gőzsy Kati: Kőkemény család

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Evan, a minden6ó

Csillag Márton

Evan Almighty – amerikai, 2007. Rendezte: Tom Shadyac. Írta: Stve Oedekerk. Kép: Ian Baker. Zene: John Debney. Szereplők: Steve Carell (Evan), Morgan Freeman (Isten), Lauren Graham (Joan), John Goodman (Long). Gyártó: Universal Pictures / Columbia Pictures / Spyglass Entertainment. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 96 perc.

 

Egy sikeres vígjátékrendező körülbelül annyit ér kedvenc színésze nélkül, mint egy folytatás folytatnivaló nélkül. A négy évvel ezelőtt készült A Minden6ó egyfilmes poénja elegendő volt arra, hogy Jim Carrey különleges mozgáskultúrája és a legmodernebb digitális trükk-folyam bő másfél óra erejéig egymásra találjon, és megmutassák az ezredforduló emberének, hogyan festene ma, ha valakinek minden kívánsága valóra válhatna. Tom Shadyac rendező a tőle megszokott ízléstelen eleganciával (Ace Ventura, Bölcsek kövére) hozta is a családi vígjátékoktól elvárható vonós aláfestést és plasztikus cselekménybonyolítást, ám A Minden6ó összességében inkább volt nevezhető a gumiarcú színész jutalomjátékának, mint a téma kivesézésének.

Az új főhőst (Steve Carell) bevezető, de továbbra is a régi Istennel (Morgan Freeman) operáló folytatás sok tekintetben elmarad elődjétől: emberfeletti hatalom gyakorlása helyett emberfeletti erőfeszítést kíván meg a címszereplőtől, az elpotyogtatott madárkakák verbális viccekhez viszonyított aránya siralmas, és az egész cselekmény olyan olcsó környezetvédő közhelykeretbe van csomagolva, hogy attól még az Összekutyulva alkotói is elszégyellnék magukat. A tisztánlátás kedvéért: Evan Baxter egykori tévés műsorvezető, akit frissen neveztek ki kongresszusi képviselővé, ezért családjával együtt Washington egyik csendes elővárosába költözik. Szeretné szépen lassan teljesíteni választási ígéretét, azaz „megváltoztatni a világot”, de ebben látszólag akadályozza őt Isten, aki arra kényszeríti, hogy Noé mintájára bárkát építsen, majd egy költséges 3D-animációs jelenetsor végére megleckéztesse a rosszakat, és egy kicsivel hozzájáruljon egy jobb világ építéséhez. A címszereplő Carell becsületére váljon, hogy a szirupos dramaturgia és az egyre borzosabb jelmezek súlya alatt is játszik az arca és a hangja, és bár egy-két nemzeti parkot igen, magát a filmet már nem tudja megmenteni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9088