KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/január
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : Metropolis pályázat
• (X) : Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-író pályázat

• Varga Anna: A Paradicsom kapui India – Bollywood
• N. N.: Indiai melodrámák
• Király Jenő: Dévi, a Földanya Az indiai melodráma asszonyai
• Beregi Tamás: Gőzdaliák és turbinakriplik Az ipari forradalom mozija
• Poszler György: Tudomány és regénycsoda Verne és a kalandregény
• Varró Attila: A fehér ember bölcsője Tarzan, a civilizátor
• Szilágyi Ákos: A toll démona Eizenstein erotikus rajzai
• Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről Fejős Pál portréjához
• N. N.: Fejős Pál filmjei a Duna Televízióban
TELEVÍZÓ
• Ozoli Gábor: Tiétek a világ A francia zavargások és a média
• Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda A Nagy Könyv
• N. N.: A Nagy Könyv
FESZTIVÁL
• Palotai János: Mozgóképzőművészet Velencei Biennálé
• Karátson Gábor: A legfőbb jóság Kínai filmhét
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok Manderlay
• Báron György: Csoda a plázában Az igazi Mikulás
• Bori Erzsébet: Bumfordiak Szőke kóla
• Csillag Márton: Ajándék ez a mag Csak szex és más semmi
• Barotányi Zoltán: A pénz szaga Kulcsár & Haverok
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: Harry Potter és a tűz serlege
• Kolozsi László: Az igazság fogságában
• Wostry Ferenc: Hideg csontok
• Békés Pál: Szent Lajos király hídja
• Csillag Márton: Bőrnyakúak
• Kárpáti György: A köd
• Parádi Orsolya: Mianyánk kivan
• Földes András: A bomba átmérője
• Köves Gábor: Durr, durr és csók
• Dercsényi Dávid: Kisiklottak

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Halálos iramban 7

Huber Zoltán

Fast & Furious 7 – amerikai, 2014. Rendezte: James Wan. Írta: Chris Morgan, Gary Scott Thompson. Kép: Stephen F. Windon. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Vin Diesel (Dominic), Paul Walker (Brian), Dwayne Johnson (Hobbs), Jason Statham (Shaw). Gyártó: Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 138 perc.

 

Autós videójátékokat imitáló Holtpont-koppintásból az új évezred első számú akció-szériájává hízni igen figyelemreméltó teljesítmény. A töretlen sikert a felszínes szemlélő hajlamos a kocsik-nők-tesztoszteron szentháromságával elintézni, ám a csillogó motorház alatt jóval rafináltabb konstrukció dolgozik. A kínálatban nincs még egy franchise, mely esetlegesen, lépésről-lépésre komplex univerzumot teremtett maga köré. A növekvő bevételekkel újabb szereplők érkeztek, az utcai versenyzők mesteri tolvajokká, majd világmentő szuperhősökké mutálódtak, míg a redundáns benzin-pornó sziklaszilárd morális kódrendszeren nyugszik. Származás helyett a volánnál dől el, ki az igaz ember, illetve minden út a családhoz vezet.

A hetedik etap csapata már egyértelműen a Bosszúállók vívódások és álarcok nélküli vulgár-kiadása. Hőseink egy-egy erényt testesítenek meg, a klipekből kirajzolódó film-kollázst ad hoc fordulatok és az irónia önhatárát súroló panelbölcsességek tartják össze. A patikamérlegen súlyozott megaprodukciók uralma idején kimondottan üdítő az olyan látványmozi, mely nincs agyongondolva és nem is veszi magát túlzottan komolyan. A valószerűség paradox kényszerének kínosan megfelelni vágyó versenytársakkal szemben itt minden alkotóelem a színtiszta attrakciót szolgálja. A brutális pixelörvényekben és dagályos eposzokban gondolkodók csúnyán alábecsülik a büszkén vállalt öncélúság, a keresetlen hatásvadászat, a primér egyszerűség erejét. Alkotóink fenntartások nélkül túlpörgetik a receptet, bő két órára tátott szájú kiskamasszá változtatják a célközönséget. Ilyen töménységben a giccsből naiv pop-art, kortárs mítosz kerekedik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12231