KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/január
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : Metropolis pályázat
• (X) : Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-író pályázat

• Varga Anna: A Paradicsom kapui India – Bollywood
• N. N.: Indiai melodrámák
• Király Jenő: Dévi, a Földanya Az indiai melodráma asszonyai
• Beregi Tamás: Gőzdaliák és turbinakriplik Az ipari forradalom mozija
• Poszler György: Tudomány és regénycsoda Verne és a kalandregény
• Varró Attila: A fehér ember bölcsője Tarzan, a civilizátor
• Szilágyi Ákos: A toll démona Eizenstein erotikus rajzai
• Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről Fejős Pál portréjához
• N. N.: Fejős Pál filmjei a Duna Televízióban
TELEVÍZÓ
• Ozoli Gábor: Tiétek a világ A francia zavargások és a média
• Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda A Nagy Könyv
• N. N.: A Nagy Könyv
FESZTIVÁL
• Palotai János: Mozgóképzőművészet Velencei Biennálé
• Karátson Gábor: A legfőbb jóság Kínai filmhét
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok Manderlay
• Báron György: Csoda a plázában Az igazi Mikulás
• Bori Erzsébet: Bumfordiak Szőke kóla
• Csillag Márton: Ajándék ez a mag Csak szex és más semmi
• Barotányi Zoltán: A pénz szaga Kulcsár & Haverok
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: Harry Potter és a tűz serlege
• Kolozsi László: Az igazság fogságában
• Wostry Ferenc: Hideg csontok
• Békés Pál: Szent Lajos király hídja
• Csillag Márton: Bőrnyakúak
• Kárpáti György: A köd
• Parádi Orsolya: Mianyánk kivan
• Földes András: A bomba átmérője
• Köves Gábor: Durr, durr és csók
• Dercsényi Dávid: Kisiklottak

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyönyörű mocsokságok

Köves Gábor

 

Stephen Frears ott folytatja, ahol legutóbb abbahagyta: saját lelkiismerete és mások elvárásai között ingázik. Újdonságképpen most egy filmen belül teszi mindezt, pontos arányérzékkel, jó ízléssel. Sikerrel ötvözi a társadalmi igazságtalanságokra fogékony, szociografikus elkötelezettségű iskola érzékenységét a thrillerek hősökre és gonoszokra osztott fekete-fehér álomvilágával. Főhőse Okwe, az afrikai orvosból lett illegális bevándorló, nappal taxis, éjszaka portás Londonban. Tartásában, erkölcsi meggyőződésének szilárdságában és kifogástalanul vasalt ingeiben van valami népmeseien lefegyverző. Az összefonódó küzdelmük során hősünkbe beleszerető, Amerikába vágyó török lány is nehezen illeszthető a valóságos figurák sorába. Ahogy a gonoszok is hol egy ördögi vigyorú főportás, kíméletlen bevándorlási ellenőr vagy eunuch-kinézetű zugvarrodás képében állnak boldogulásuk útjába. Frears filmje valós környezetbe helyezett romantikus fantázia. A fordulatos történetben szervkereskedők és a bevándorlási hivatal emberei borzolják kedélyeinket, a WC-ből egy emberi szív kerül elő, a Baltic Hotel elnéptelenedett folyosói a Ragyogás dermesztő légkörét idézik, s nem marad el a hitchcocki suspense-technika alkalmazása sem. Egyszer-egyszer azonban a rendező felemeli kameráját a bevándorlók szemmagasságából, és elnéz London szép és büszke metropolisza felett. Mintha csak bejelölné a világok határait. Frears alvilága fölött ott magasodik elérhetetlenül, délibáb-módjára a Tower, a Szent Pál székesegyház és a Picadilly Circus. A Gyönyörű mocsokságok szépen felépített romantikus mese, mégsem hazug film. Az arany középutat választó, jól sikerült kísérlet, melyben győznek a jók, és megbűnhődnek a rosszak, de a háttérből időnként átszivárog valami a kültelki presszók és taxiállomások kellemetlen világából, és a hősök mögül előtűnik néha egy-egy egykedvű, fásult arc, melyek többet mondanak nyomorról és embertelenségről, mint minden direkt törekvés és drámai illusztráció.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1759