KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/január
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : Metropolis pályázat
• (X) : Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-író pályázat

• Varga Anna: A Paradicsom kapui India – Bollywood
• N. N.: Indiai melodrámák
• Király Jenő: Dévi, a Földanya Az indiai melodráma asszonyai
• Beregi Tamás: Gőzdaliák és turbinakriplik Az ipari forradalom mozija
• Poszler György: Tudomány és regénycsoda Verne és a kalandregény
• Varró Attila: A fehér ember bölcsője Tarzan, a civilizátor
• Szilágyi Ákos: A toll démona Eizenstein erotikus rajzai
• Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről Fejős Pál portréjához
• N. N.: Fejős Pál filmjei a Duna Televízióban
TELEVÍZÓ
• Ozoli Gábor: Tiétek a világ A francia zavargások és a média
• Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda A Nagy Könyv
• N. N.: A Nagy Könyv
FESZTIVÁL
• Palotai János: Mozgóképzőművészet Velencei Biennálé
• Karátson Gábor: A legfőbb jóság Kínai filmhét
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok Manderlay
• Báron György: Csoda a plázában Az igazi Mikulás
• Bori Erzsébet: Bumfordiak Szőke kóla
• Csillag Márton: Ajándék ez a mag Csak szex és más semmi
• Barotányi Zoltán: A pénz szaga Kulcsár & Haverok
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: Harry Potter és a tűz serlege
• Kolozsi László: Az igazság fogságában
• Wostry Ferenc: Hideg csontok
• Békés Pál: Szent Lajos király hídja
• Csillag Márton: Bőrnyakúak
• Kárpáti György: A köd
• Parádi Orsolya: Mianyánk kivan
• Földes András: A bomba átmérője
• Köves Gábor: Durr, durr és csók
• Dercsényi Dávid: Kisiklottak

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Erdély Miklós: A filmről

Nagy Eszter

Lassan tisztul a kép, amit a 70–80-as évek kísérleti filmezéséről alkottunk. A legendás undergroundok főiskolán tanítanak, egymás nagyjátékfilmjeiben alakítják a főszerepet, Bódy Gábor munkáiból CD-I (Compact disc interactive) készül, Erdély Miklós írásait pedig kötetbe rendezte Peternák Miklós. Erdély, az avantgárd guru, elsősorban képzőművészként ismert, ha egyáltalán, ez a könyv azonban filmmel kapcsolatos írásainak foglalata: forgatókönyvek, filmtervek, elméleti írások, előadások anyagai és egyéb dokumentumok gyűjteménye. Noha Erdély a szó hagyományos értelmében nem volt igazi „filmes” – saját megfogalmazása szerint közel sem került akkora szellemi erőfeszítésbe egy film elkészítése, mint egy képzőművészeti alkotásé –, mozgóképes műveiben mégis kísérletező kedvvel és alapossággal közelített a médiumhoz, és életművének meghatározó része a filmhez kötődik. Elszántságáról elég annyi: végzett építészmérnökként, miután kétszer is elutasították a filmfőiskoláról, harminchat évesen jelentkezik a Magyar Televízióba vágónak, csak azért, hogy elsajátíthassa az alapokat. A szerkesztő nem próbálja meg saját szempontjai szerint összeállítani a kötetet: az írások keletkezésük időrendjében követik egymást, így az olvasó egy eredeti gondolkodó filmes fejlődését követheti nyomon. Peternák a kötelező érvényű, eligazító, kezdő méltatás helyett, egy ezidáig publikálatlan beszélgetést közöl, amelynek keresetlensége, jó értelemben vett szerkesztetlensége közvetlenül érzékelteti Erdély művészetfilozófiáját.

A közölt anyagok a tárgyalt korszak beszédes dokumentumai, különös tekintettel a kötetzáró alapos jegyzetanyagra és tájékoztató irodalom listájára.

Független és pályakezdő „filmesek” bibliája lehetne ez a kötet – eső után köpönyeg, amely alól olyan sokan rugaszkodtak neki a pályának –, persze az sem ártana, ha időről időre láthatóak is lennének a teoretikus felismerések filmes eredményei. Jóllehet, tavaly a Műcsarnok műsorára tűzte Erdély alkotásait, és Diákszigeten is vetítettek a munkáiból, az induló generáció mégis nehezen, véletlenszerűen férhet hozzá Erdély Miklós filmjeihez.

 

 

ERDÉLY MIKLÓS: A FILMRŐL. BALASSI – BAE TARTÓSHULLÁM – INTERMEDIA


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=378