KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/január
KRÓNIKA
• (X) : Diák Rövidfilm Fesztivál
• (X) : Metropolis pályázat
• (X) : Hartley-Merrill nemzetközi forgatókönyv-író pályázat

• Varga Anna: A Paradicsom kapui India – Bollywood
• N. N.: Indiai melodrámák
• Király Jenő: Dévi, a Földanya Az indiai melodráma asszonyai
• Beregi Tamás: Gőzdaliák és turbinakriplik Az ipari forradalom mozija
• Poszler György: Tudomány és regénycsoda Verne és a kalandregény
• Varró Attila: A fehér ember bölcsője Tarzan, a civilizátor
• Szilágyi Ákos: A toll démona Eizenstein erotikus rajzai
• Pápai Zsolt: Aranypolgár, Budapestről Fejős Pál portréjához
• N. N.: Fejős Pál filmjei a Duna Televízióban
TELEVÍZÓ
• Ozoli Gábor: Tiétek a világ A francia zavargások és a média
• Reményi József Tamás: A Nagy Óvoda A Nagy Könyv
• N. N.: A Nagy Könyv
FESZTIVÁL
• Palotai János: Mozgóképzőművészet Velencei Biennálé
• Karátson Gábor: A legfőbb jóság Kínai filmhét
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Gengszterek és filantrópok Manderlay
• Báron György: Csoda a plázában Az igazi Mikulás
• Bori Erzsébet: Bumfordiak Szőke kóla
• Csillag Márton: Ajándék ez a mag Csak szex és más semmi
• Barotányi Zoltán: A pénz szaga Kulcsár & Haverok
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: Harry Potter és a tűz serlege
• Kolozsi László: Az igazság fogságában
• Wostry Ferenc: Hideg csontok
• Békés Pál: Szent Lajos király hídja
• Csillag Márton: Bőrnyakúak
• Kárpáti György: A köd
• Parádi Orsolya: Mianyánk kivan
• Földes András: A bomba átmérője
• Köves Gábor: Durr, durr és csók
• Dercsényi Dávid: Kisiklottak

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Groteszk vadászat

Ardai Zoltán

 

Vidéki panellakásában roggyant apóként éldegél az egykori erdész. Karácsonytájt beállít hozzá távoli barátja – valamiféle doktor –, aki nem csodálkozik, amint az izgatott házigazda sorra emelgeti ki a szekrényből az ott felhalmozott talpas fenyőfákat. Hegyi vadásztúra kezdődik a szobában. Az olykor benyomuló gondozónő józan berzenkedései hiábavalóak: az utolsó vadászat zajlik; az egyik öreg ma halálra játssza magát.

Finom ötletekből szövődő cseh komédiát látunk maguknak a fiatal szerzőknek az előadásában, amelyet a „kétszintes” utánzás – parodizált vének, parodizált kalandok – helyenként ellenállhatatlan humorának és a, mondhatni, komor tónusú melankóliának összecsengései tesznek figyelemkeltővé. A kicsiny és nem is nagyon súlyos darabnak azonban nem szolgált javára, hogy a nagyjátékfilmidő kedvéért megnyújtották, s önigazolásképpen egy formabontó keretjátékkal látták el. Ettől a Groteszk vadászat nem alakult burleszkké – filmrevett buffójáték maradt –, csak éppen kissé tolakodóvá vált. Fájdalom, a két mimus tízpercenként „mint önmaga” is megjelenik. Egy nyári kertben ülnek, locsognak és fesztelenkednek. Radikális hatásrontás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/02 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6201