KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Mennyit ér egy filmrendező? Hintsch György (1925-2005)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan zenekar Szemle előtt
• Muhi Klára: Mágikus hely Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Hungler Tímea: Sperma, nyál, vér Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Csillag Márton: A nevetés értelme Beszélgetés Goda Krisztinával

• Kárpáti György: Bolondok és megszállottak Tudományos ismeretterjesztő film
• Bori Erzsébet: Csúcsragadozók Fekete Afrika
• Schubert Gusztáv: Fekete tükör Mesebeli Afrika
• Varró Attila: Nem a repülők King Kong
• Beregi Tamás: Pokoli édenkert Elveszett világok
• Kolozsi László: Metafizikai darázsfészek Filmes utazások az agyban
• Kömlődi Ferenc: HAL gyermekei Mesterséges elmék
• Vágvölgyi B. András: A guru John Lennon
• Köves Gábor: A talált zseni Preston Sturges
• N. N.: Preston Sturges legfontosabb munkái
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Intimpiac Délutáni talkshow
• Hirsch Tibor: Ki korán kel… Reggeli tévémagazinok
• Reményi József Tamás: A piszok Nagyüzemi romantika
FESZTIVÁL
• Báron György: A terror árnyékában Kairó
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Ha megáll az idő A Herceg haladéka
• Takács Ferenc: ...annál inkább ugyanaz Good Night, and Good Luck
• Vágvölgyi B. András: A viking Bukowski Tótumfaktum
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel
• Ádám Péter: Ha te nem lennél
• Köves Gábor: A nyughatatlan
• Nevelős Zoltán: Dominó
• Wostry Ferenc: A barlang – The Descent
• Mátyás Péter: Űrfogócska
• Vörös Adél: Azt beszélik
• Kárpáti György: Első a szerelem
• Barotányi Zoltán: Nagy Kommunista Bankrablás

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szűz vonalban

Kolozsi László

Somewhere Tonight – amerikai, 2011. Rendezte és írta. Michael Di Jiacomo. Kép: Thomas Kist. Zene: Giulio Carmassi. Szereplők: John Turturro (Leroy), Max Casella (Fred), Elizabeth Marvel (Martha), Katherine Borowitz (Patti). Gyártó: Column Film / Ironworks Productions. Forgalmazó: CineReal. Feliratos. 85 perc.

Nyomorultak vagyunk – suttogja bele Wooly a telefonba, és a hölgy, Patti, aki már órák óta hallgatja őt, tiltakozik. Nem vagyunk azok. Patti agorafóbiás, ki tudja, mióta nem hagyta el a lakását. Az ablakait újságpapírral fedte le, az egyik papírt céklába mártotta, ha azon átsüt a nap, minden vörös színben ragyog a szobában. Minden nap meglátogatja egy madár. Az ablakába ül és csicsereg. De ahogy a madarat nem látta még, nem látta a szomszédját sem, azt a fiatal nőt, aki férfiakkal tér haza olykor éjjel, és az ágyat nyikorogtatja, vagy hegedül. A zárkózott Wooly gyűlöli a tányérokat, egy szomorú szemű basset-hounddal él együtt. Unalmas életének egyetlen tanúja van, a főbérlő, az idős Pecorino asszonyság, aki a fűtőtesten keresztül hallja, mivel üti el az idejét szegény, rettenetesen magányos Wooly. Valóban: nehéz megmondani ki a nyomorultabb. Patti vagy Wooly. Patti egy telefonos társkeresőnél találta meg a férfi számát, mindig csak ő telefonál, a számát sem akarja megadni.

Az 1998-as Animals with the Toolkeeper romantikus fantáziajátékával induló Michael Di Jiacomo második filmje nagyon csöndes, tulajdonképpen kétszemélyes kamara-melodráma. Amiben csak díszlet-elem minden más szereplő a két telefonon értekező, egyre jobban egymásba gabalyodó páron kívül. A Félszeműben az idős Matti Rosst alakító Elisabeth Marvel és John Turturro érzékeny játékának köszönhető – oly jól érzik a másik rezdüléseit, állapotát, mintha valóban ők lennének a másik megváltói –, hogy a film nem süllyed méla unalomba az első tíz percben. A megváltás kissé gellert kap. A fanyar befejezés mintha azt sugallná, vannak csodák ugyan, de azok nem úgy és nem akkor jönnek el, amikor és ahogy elvárjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10934