KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Mennyit ér egy filmrendező? Hintsch György (1925-2005)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan zenekar Szemle előtt
• Muhi Klára: Mágikus hely Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Hungler Tímea: Sperma, nyál, vér Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Csillag Márton: A nevetés értelme Beszélgetés Goda Krisztinával

• Kárpáti György: Bolondok és megszállottak Tudományos ismeretterjesztő film
• Bori Erzsébet: Csúcsragadozók Fekete Afrika
• Schubert Gusztáv: Fekete tükör Mesebeli Afrika
• Varró Attila: Nem a repülők King Kong
• Beregi Tamás: Pokoli édenkert Elveszett világok
• Kolozsi László: Metafizikai darázsfészek Filmes utazások az agyban
• Kömlődi Ferenc: HAL gyermekei Mesterséges elmék
• Vágvölgyi B. András: A guru John Lennon
• Köves Gábor: A talált zseni Preston Sturges
• N. N.: Preston Sturges legfontosabb munkái
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Intimpiac Délutáni talkshow
• Hirsch Tibor: Ki korán kel… Reggeli tévémagazinok
• Reményi József Tamás: A piszok Nagyüzemi romantika
FESZTIVÁL
• Báron György: A terror árnyékában Kairó
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Ha megáll az idő A Herceg haladéka
• Takács Ferenc: ...annál inkább ugyanaz Good Night, and Good Luck
• Vágvölgyi B. András: A viking Bukowski Tótumfaktum
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel
• Ádám Péter: Ha te nem lennél
• Köves Gábor: A nyughatatlan
• Nevelős Zoltán: Dominó
• Wostry Ferenc: A barlang – The Descent
• Mátyás Péter: Űrfogócska
• Vörös Adél: Azt beszélik
• Kárpáti György: Első a szerelem
• Barotányi Zoltán: Nagy Kommunista Bankrablás

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sétáló agyhalottak

Kránicz Bence

The Walking Deceased – amerikai, 2015. Rendezte: Scott Dow. Írta: Tim Ogletree. Kép: Shaun Hart. Szereplők: Tim Ogletree (Green Bay), Joey Oglesby (Chicago), Dave Sheridan (Lincoln), Sophia Taylor Ali (Brooklyn). Gyártó: Aristar Entertainment / Violet Sky. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 88 perc.

Néhány évvel ezelőtt mutatták be a Vámpíros film című horrorkomédiát, amely az akkor divatos vámpírfilmeket, elsősorban az Alkonyat-sorozatot parodizálta. Az idei Sétáló agyhalottak zombi-vígjátéka talán még jobb esélyekkel indulhat a „minden idők legrosszabb horrorparódiája” titulusért: író-főszereplője, Tim Ogletree igénytelenségben képes felvenni a versenyt még a Katasztrófafilmet, Bazi nagy filmet és más fércműveket jegyző Seltzer-Friedberg párossal is.

Persze a zombi alakjának elmúlt évekbeli népszerűsége törvényszerűen hozza magával a zsánerparódiákat, amelyek közül a Haláli hullák hajnala nemcsak vígjátékként, hanem zombifilmként is emlékezetes maradt, Ogletree opusza azonban mind a nevettetés, mind a borzongatás terén kudarcot vall. A történet elsősorban a Walking Dead alaphelyzetét társítja az Eleven testek képletével, a seriff vezette túlélőcsapatba integrálva az egymásra gerjedő zombisrácot és emberlányt. A gyengeelméjű seriff ámokfutásán időnként el lehet mosolyodni, de nem érdemes – a szitkomokat idéző, sivár kistotálok uralta képi világ és a tréfásnak szánt beszélgetésekre redukálódó cselekmény csakhamar lelohasztja a pillanatnyi lelkesedést.

Noha a találó magyar címet kapott Sétáló agyhalottak semminemű szórakozással nem kecsegteti a nézőt, tanulságos figyelni, hogy a készítők a zombijárvány okozta személyes veszteségekből és az apokalipszis utáni újrakezdés romantikus oldalából igyekeznek viccet csiholni. Vagyis elsősorban nem a zombihorrort, hanem a műfaj gyökerét jelentő zombimelodrámát (Fehér zombi, I Walked with a Zombie) parodizálják – ha más nem is, a monstrum zsánervonzalmainak megmutatkozása a cinefilek számára érdekes lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12431