KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Kelecsényi László: Mennyit ér egy filmrendező? Hintsch György (1925-2005)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan zenekar Szemle előtt
• Muhi Klára: Mágikus hely Beszélgetés Kamondi Zoltánnal
• Hungler Tímea: Sperma, nyál, vér Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Csillag Márton: A nevetés értelme Beszélgetés Goda Krisztinával

• Kárpáti György: Bolondok és megszállottak Tudományos ismeretterjesztő film
• Bori Erzsébet: Csúcsragadozók Fekete Afrika
• Schubert Gusztáv: Fekete tükör Mesebeli Afrika
• Varró Attila: Nem a repülők King Kong
• Beregi Tamás: Pokoli édenkert Elveszett világok
• Kolozsi László: Metafizikai darázsfészek Filmes utazások az agyban
• Kömlődi Ferenc: HAL gyermekei Mesterséges elmék
• Vágvölgyi B. András: A guru John Lennon
• Köves Gábor: A talált zseni Preston Sturges
• N. N.: Preston Sturges legfontosabb munkái
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Intimpiac Délutáni talkshow
• Hirsch Tibor: Ki korán kel… Reggeli tévémagazinok
• Reményi József Tamás: A piszok Nagyüzemi romantika
FESZTIVÁL
• Báron György: A terror árnyékában Kairó
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Ha megáll az idő A Herceg haladéka
• Takács Ferenc: ...annál inkább ugyanaz Good Night, and Good Luck
• Vágvölgyi B. András: A viking Bukowski Tótumfaktum
LÁTTUK MÉG
• Mátyás Péter: Sophie Scholl - Aki szembeszállt Hitlerrel
• Ádám Péter: Ha te nem lennél
• Köves Gábor: A nyughatatlan
• Nevelős Zoltán: Dominó
• Wostry Ferenc: A barlang – The Descent
• Mátyás Péter: Űrfogócska
• Vörös Adél: Azt beszélik
• Kárpáti György: Első a szerelem
• Barotányi Zoltán: Nagy Kommunista Bankrablás

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Mítosz helyett történelem a vásznon

Eszéki Erzsébet

 

Egy filmévkönyvtől azt várhatja az olvasó, hogy bemutassa az adott év filmtermését (legalább a reprezentatív alkotásokat), s hogy megörökítse a kiemelkedő eseményeket. A nyugatnémet Filmévkönyv 1979. HO megfelel e követelményeknek.

Első részében a rendezőkről szól, illetve a rendezők által írott cikkeket ad közre. Igaz, cikkek publikálása nem feltétlenül egy évkönyv feladata, de a kiadó az előszóban magyarázatát adja annak, hogy miért is szerepelnek ilyen írások a kötetben. A cikkek közlését a „nyugatnémet filmpublicisztikában megmutatkozó hiányosságok” indokolják: „hiányzik egy olyan újság, amely naprakészen és kritikusan mutatná be, hogy mi megy a mozikban. Ha volna ilyen filmlap, nem kellene újságcikkeknek évkönyvben megjelenniük.”

Tematikailag két részre osztható a filmév-könyv. Az egyik a nemzetközi filmélet eseményeiről számol be. Ehhez kapcsolódik egy megemlékezés Hitchcockról, s egy beszélgetés Robert Altmannal. A másik tematikai egység már kizárólag a nyugatnémet filmélet eseményeit ismerteti, illetve az év nyugatnémet filmjeiről olvashatunk elemző írásokat. A mintegy kettőszázötven oldalas mű imponáló gazdagságú. A cikkeket, kritikákat, adatokat tartalmazó részben igazán kritikus szerzők segítik az olvasót abban, hogy az évkönyvet ne elsősorban lexikális adathalmaznak tekintse, hanem segédeszköznek, ahhoz például, hogy szellemileg szembesüljön napjaink mozivásznával, azokkal a nyugatnémet alkotásokkal, amelyek a nemzetközi filméletben nagy visszhangot keltettek. (A bádogdob, Maria Braun házassága, Herzog Nosferatuja s a többi.)

Egy téma vezérfonalként húzódik végig az utóbbi évek filméletében. Az NSZK-ban (és így a filmévkönyvben is) szinte már divatnak nevezhető a fasizmusról szóló, a fasizmust különbözőképpen értelmező művek forgatása. Ezt a hullámot olyan művek fémjelzik, mint Hans Jürgen Syberberg Hitler, egy film Németországról és Fest Hitleregy karrier című filmje. Differenciáltabb és igényesebb a múlt feldolgozása – a kritikák szerint – Theodor Kotulla Egy német életéből, vagy Harun Farocki: Két háború között című művében. (Az első Rudolf Höss auschwitzi parancsnokról szól, az utóbbi a második világháború kirobbanásának okait elemzi.) S ebbe a sorba illik Peter Lilienthal Davidja és Schiondorff műve, A bádogdob, amely filmeket a budapesti nyugatnémet filmhéten láthattuk.

A történelmi témáik gyakorisága. Bruno Fischlinek az új nyugatnémet filmeket elemző írása szerint, azt jelenti, hogy a vásznon a mítoszt a történelem váltotta föl, s hogy a mozikban a történelem „birtokbavétele” folyik. (Mindehhez: az 1979-es év „médium eseménye”, a Holocaust-sorozat.) Ugyancsak Fischli említi, hogy Syberberg hétórás Hitlerkollázsa elsöprő sikert aratott az Egyesült Államokban – de már sokkal kevésbé a nyugatnémet kritikusok körében. (A tengerentúlon Coppola propagálta, s a felkapott esszéista, Susan Sontag írt róla igen elismerőleg.) Hogy egy és ugyanazon film ennyire különböző fogadtatásban részesül, az talán azzal is magyarázható, hogy egy nyugatnémet kritikusnak sokkal érzékenyebben kell reagálnia Syberberg esztétizáló feldolgozására, mint a történelem által „nem érintett” amerikai kollégájának.

 

 

(Jahrbuch 1979/80. Hrsg. – Hans Günther Pflaum. Carl Hanser Verl. 1979. München. 238. old.)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7575