KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/március
• Forgách András: Ketten egyedül Jim Jarmusch
• Hahner Péter: Az idegen belovagol a városba… Anthony Mann westernjei
• Kovács Marcell: Mélysötét Mann noir
• Csanádi Péter: Keserű kékség Nicolas Roeg
• Pápai Zsolt: Ne nézz vissza! Kísért a jövő
• Géczi Zoltán: Bangkok szellemei Thai mozi
• Nánay Bence: A gyík és a tigris Thai art
• Kriston László: Kémvilágpolgár Le Carré-filmek
• Nevelős Zoltán: Keleten a helyzet Sziriána
• Báron György: A bosszú ügynökei München
• Trosin Alekszandr: A mi Bulgakovunk A Mester és Margarita
MÉDIA
• Schreiber András: NAVA a nap alatt Beszélgetés Kovács Adrás Bálinttal
• Reményi József Tamás: Ember az állatban Monty Python Tudományegyetem

• Mersich Gábor: Brutális trip Odegnál Róbert: Rév – A hívó
• Teszár Dávid: Posztapokalipszis most Akira
• Kemény György: Cuculus canorus
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Vigaszág-bog Fehér tenyér
• Csillag Márton: Bleifrei Kútfejek
• Barotányi Zoltán: Májbaj, Lali pap Üvegtigris 2.
LÁTTUK MÉG
• Csillag Márton: Tibor vagyok, de hódítani akarok
• Kárpáti György: Egy gésa emlékiratai
• Köves Gábor: Bizonyítás
• Nevelős Zoltán: Aura

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Betépve

Nevelős Zoltán

 

George Jung igaz története abba a korszakba repít vissza bennünket, amikor az Egyesült Államok drogéhségét még csupán a piacon dolgozó néhány kisebb csempészvállalkozás igyekezett kielégíteni. Hősünk és társai az úttörők közé tartoztak, akik a hetvenes évek elején megteremtették a tiltott füvek és porok nagykereskedelmi importját. George maga szegénységgel küzdő, alsó középosztálybeli családból származott, de nagyra vágyott és a földi paradicsomot egy pillanatra el is érte. Aztán persze a fejére omlott az egész.

Noha a filmben a fegyvereknek nem sok szerep jut, a Betépve szerkezetét és témáját tekintve igazi gengszterfilm, előadásmódja pedig szűkebben Martin Scorsese újabb műfajkísérleteivel, a Nagymenőkkel, de legfőként a Casinóval rokonítja: színpompásan megidézett korszak, dögösen összeválogatott korabeli rockzene (néhol még ugyanazok a számok is szólnak, mint a Casinóban), sőt a családi kapcsolatok is éppolyan döntő szerepet kapnak, mint Scorsesénél. A érzelmi hangolás azonban Ted Demme esetében kevésbé durva, viszont annál szenvelgősebb, sőt kifejezetten célzatos. És ha a film utolsó szakaszának magánya és nyomorúsága nem lenne elég erős érv a drogok ellen, a vége főcím előtt felvillanó arckép a ma is börtönben sínylődő valódi George Jungról felér egy kiütéssel.

Ha nem Robert De Niróé volna, a nagy átalakulóművész cím Johnny Deppet illetné, aki itt hajlandó pajesz, lobonc haj és csúnya napszemüvegek mögé rejteni leányszíveket dobogtató fizimiskáját. Színésztársai vele egyenrangúan hitelesek, különösen az európaiak alakítása izgalmas: Franka Potente (A lé meg a Lola) mint beteges csempész-barátnő, Penelope Cruz mint feleség a tönkremenő házasságban és Jordi Molla (a Bigas Luna-gárdából) mint az áruló jóbarát.

Jonathan Demme unokaöccse, Ted Demme már az 1996-os Gyönyörű lányokkal jelét adta, hogy érzékeny az apró emberi pillanatokra, a Betépve pedig csak megerősíti, hogy Amerika egyik erős kismesterét tisztelhetjük benne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3442