KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/március
• Forgách András: Ketten egyedül Jim Jarmusch
• Hahner Péter: Az idegen belovagol a városba… Anthony Mann westernjei
• Kovács Marcell: Mélysötét Mann noir
• Csanádi Péter: Keserű kékség Nicolas Roeg
• Pápai Zsolt: Ne nézz vissza! Kísért a jövő
• Géczi Zoltán: Bangkok szellemei Thai mozi
• Nánay Bence: A gyík és a tigris Thai art
• Kriston László: Kémvilágpolgár Le Carré-filmek
• Nevelős Zoltán: Keleten a helyzet Sziriána
• Báron György: A bosszú ügynökei München
• Trosin Alekszandr: A mi Bulgakovunk A Mester és Margarita
MÉDIA
• Schreiber András: NAVA a nap alatt Beszélgetés Kovács Adrás Bálinttal
• Reményi József Tamás: Ember az állatban Monty Python Tudományegyetem

• Mersich Gábor: Brutális trip Odegnál Róbert: Rév – A hívó
• Teszár Dávid: Posztapokalipszis most Akira
• Kemény György: Cuculus canorus
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Vigaszág-bog Fehér tenyér
• Csillag Márton: Bleifrei Kútfejek
• Barotányi Zoltán: Májbaj, Lali pap Üvegtigris 2.
LÁTTUK MÉG
• Csillag Márton: Tibor vagyok, de hódítani akarok
• Kárpáti György: Egy gésa emlékiratai
• Köves Gábor: Bizonyítás
• Nevelős Zoltán: Aura

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nyomás alatt

Tamás Amaryllis

 

A mimóza-ember nehezen megőrizhető lelki egyensúlyához hozzátartozik az ellenségkép, amely nélkülözhetetlen saját megoldatlan életproblémái, előítéletei fenntartásához. Léleknémasága szerepviselésre kényszeríti, mint e film patologikusan rideg, tűzoltó egyenruhába - báránybőrbe - bújt „farkasát”, Lyle Wildert, a Hős Életmentőt.

A feltűnően biztos fellépés, a pókerarc mögött szörnyeteg garázdálkodik, dönt életről, halálról háborítatlanul. Háborút visel – mindenki ellen. A családja ellen, a szomszédai ellen, a tűzből kimenekítendő áldozatok ellen. A háború főcsapása pedig a becsapás. „Tévessz, hogy győzzél... Ellenségedet vidd be a zavarosba, melyből ne tudjon egykönnyen kilábalni, azután kapd el... Ha újból erőre kap, morzsold föl ellenállását!” - tanácsolja a hadviselés művészetére oktató ősi tankönyv, s Lyle Wilder a legjobb hatásfokkal működteti manipulációs tálentumát. A társadalom pedig annak szavaz bizalmat, aki jól tudja magát eladni. A Hős Életmentő – szemben a kicsit habókos Braverton-családdal – valóban művészetté fejlesztette a sikeres megtévesztést. Így aztán állandóvá teheti szomszédjai félelemérzetét – kiszolgáltatottságuk szinte bebetonozza a fölé- és alárendeltségi viszonyt. Lyle teljesítményhajszolása a tetszeni vágyás része, miközben retteg a kapcsolatoktól, az elkötelezettségtől, az elválástól. Az érzelmi kihívásokra passzívan reagál, s végül ez okozza vesztét, meg a kilencven percnyi borzalom „megoldását”.

A film pszichológiai oktatófilmnek - egy személyiségkatasztrófát demonstrálandó - első osztályú. De a belőle sugárzó félelem, fenyegetettség olyannyira kézzelfogható, hogy családi mozinak ajánlani – nyugodt lélekkel – becsapás lenne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/08 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3773