KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/március
• Forgách András: Ketten egyedül Jim Jarmusch
• Hahner Péter: Az idegen belovagol a városba… Anthony Mann westernjei
• Kovács Marcell: Mélysötét Mann noir
• Csanádi Péter: Keserű kékség Nicolas Roeg
• Pápai Zsolt: Ne nézz vissza! Kísért a jövő
• Géczi Zoltán: Bangkok szellemei Thai mozi
• Nánay Bence: A gyík és a tigris Thai art
• Kriston László: Kémvilágpolgár Le Carré-filmek
• Nevelős Zoltán: Keleten a helyzet Sziriána
• Báron György: A bosszú ügynökei München
• Trosin Alekszandr: A mi Bulgakovunk A Mester és Margarita
MÉDIA
• Schreiber András: NAVA a nap alatt Beszélgetés Kovács Adrás Bálinttal
• Reményi József Tamás: Ember az állatban Monty Python Tudományegyetem

• Mersich Gábor: Brutális trip Odegnál Róbert: Rév – A hívó
• Teszár Dávid: Posztapokalipszis most Akira
• Kemény György: Cuculus canorus
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Vigaszág-bog Fehér tenyér
• Csillag Márton: Bleifrei Kútfejek
• Barotányi Zoltán: Májbaj, Lali pap Üvegtigris 2.
LÁTTUK MÉG
• Csillag Márton: Tibor vagyok, de hódítani akarok
• Kárpáti György: Egy gésa emlékiratai
• Köves Gábor: Bizonyítás
• Nevelős Zoltán: Aura

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férj és feleség

Csala Károly

 

A szerelem múlandó, a házasság romlandó – hirdeti csaknem minden művében a lengyel irodalom talán első számú ötletembere, Ireneusz Iredynski, aki e film forgatókönyvét is írta. Az író szellemessége vitathatatlan, mélysége vitatható. A film rendezésére ugyanez áll. Sylwester Chęciński tapasztalt, hazájában többszörös díjnyertes rendező: elsősorban színészei kiválasztásával és vezetésével tesz ránk jó benyomást. No, de a történet sovány. Előbb a férj, Roman szemszögéből látjuk: névtelen fenyegető leveleket kap, rettegni kezd, sorra veszi azokat, akiknek élete során ártott, akiket cserbenhagyott, s kiderül, egyikük sem lehet a fenyegetőző. Aztán rémületében átlöki a korláton a sötét lépcsőházban némán közeledő félbolond lakótársát, a rendőrség gyilkosságért letartóztatja. A második részben kiderül, hogy a gyengédséget nélkülöző feleség, Magda volt a névtelen levelek szerzője. A nőnek jó oka van hosszan zokogni, férje vállára borulva, a film végén: bizonyára nem ezt akarta. De azért nem vallja be az igazságot. A dramaturgia trükkössége nem hagyott más teret a rendezőnek és munkatársainak fantáziájuk használatára, mint formális ötletek beépítését a film szövetébe. Az operatőr így azt találta ki, hogy a jelenben játszódó képeket az értékhatárhoz közel eső homályban veszi föl (à la Koltai Lajos), s a visszaemlékezések jeleneteit mutatja normális, nappali megvilágításban. Maché az egész. Csak a jó színészek próbálnak többet adni: elsősorban Andrzej Seweryn és Marzena Trybała, a férj és a feleség alakítói.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 43-44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7562