KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Végrehajtók

Sepsi László

Repo Men – amerikai, 2009. Rendezte: Miguel Sapochnik. Szereplők: Jude Law, Forest Whitaker, Liev Schreiber. Forgalmazó: Universal. 115 perc.

 

Az Eric Garcia (Trükkös fiúk) regényéből készült Végrehajtók újabb bivalyerős disztópia, amely a Daybreakers – A vámpírok korának víziójához hasonlóan egyetlen központi metaforában (mesterséges testrészek törlesztési részletei miatt eladósodott fogyasztók levadászása) találja meg a gazdasági világválság tömegfilmes leképezésének lehetőségét. Habár a rendszerrel szembekerülő „repo man” története a regényeredetihez képest számos változtatáson ment keresztül – az író közreműködésével készült forgatókönyv kiegyenesítgeti a fragmentált kronológiát, teljes egészében elhagyja a főhős jellemrajzának szempontjából központi szerepet játszó háborús élmények párhuzamos cselekményszálát és az eredeti sötét noir-romantikában úszó zárlatát jóval cinikusabb csattanóra cseréli –, a szükségszerű egyszerűsítések ellenére a Végrehajtók filmverzióban sem barátságosabb látomás Garcia zaklatott prózájánál. Az említett vámpírdisztópia forradalmi hevületével szemben a Végrehajtók egyik verzióban sem kecsegtet valódi feloldozással: a 451 Fahrenheitet, Gilliam Brazilját, és ezek további leszármazottait idéző cselekményséma mind a regényben, mind pedig a filmben a modern disztópiák (Szép új világ; 1984) elemi keserűségét torzítja elviselhető mértékűvé egy-egy posztmodern csavarral, de az távol áll tőlük, hogy a rendszer megváltoztathatóságát akár csak egy pillanatra is komolyan fontolóra vegyék. Miguel Sapochnik filmje egy ponton képes a regény ötletességét is felülmúlni: a „blokkolás” fogalmán keresztül a szexualitást, a fogyasztást és az eltárgyiasodást egyetlen motívumban közös nevezőre hozó, az eredetiben nem szereplő kulcsjelenet az egyik legszebb szimbolikus képsor, amely társadalomkritika címén manapság vászonra került – és amely bőven kárpótol a főhős jellemének leegyszerűsítéséért.

Extrák: Audiókommentár a rendezővel és a forgatókönyvírókkal; két kisfilm; kimaradt jelenetek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10351