KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nem beszélek zöldségeket

Kolozsi László

La tête en friche – francia, 2010. Rendezte: Jean Becker. Írta: Marie-Sabine Roger regényéből Jean Becker. Kép: Arthur Cloquet. Zene: Laurent Voulzy. Szereplők: Gérard Depardieu (Germain Chazes), Gisèle Casadesus (Margueritte), Rea Mauranen (Francine), Patrick Bouchitey (Landremont). Gyártó: Canal+ / ICE3. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 82 perc.

Polcz Alaine mesélte, hogy Kisoroszi határában, közel a kempinghez, élt egy lakókocsiban egy nagyon kedves férfi. Akin tudott segített, kocsija mögött kis veteményes húzódott, nem volt terhére senkinek. A pszichológusnő megkedvelte, és tanítgatta, könyveket vitt neki, és a férfi egyre lelkesebb olvasó lett, mígnem kocsmai cimborái legnagyobb meglepetésére egyszer csak Kafkát idézett. Mintha e férfi történetét vitte volna filmre a Lápvidék gyermekei című filmről ismert Jean Becker. Akárcsak a multik és a városiasodás ellen szót emelő korábbi dolgozat, ez az alkotás is igen csendes, távol áll tőle minden nagyképűség, minden pökhendiség.

Becker a francia vidék csendjének elkötelezettje: e filmje is olyan, mint egy terebélyes fa, jó szemlélni, jó árnyékában meghúzni magunkat, míg közben zuhog a 3D-s filmek kíméletlen kénes esője. A filmben a színészek is, a legnagyobbak is, csöndesen, visszafogottan, minden szokásos manírjuk nélkül játszanak. Az idős hölgy, aki egy padon ücsörögve olvas, és beleakad a behemót, galamblelkű férfiba, a Maigret-filmekből ismerős: Gisèle Casadesus. A kertésznadrágos Germain, aki anyja házának kertjében tengődik, Gérard Depardieu.

Csak a sok suta visszaemlékezős epizódért kár, a megelevenedő olvasmányok képeiért. Ha ezek nem lennének, nyugodtabb szívvel jelenthetnénk ki, a világ nincs elveszve, ha születnek és születhetnek ilyen filmek. És az abba vetett remény, hogy a vidék meg fogja őrizni azt, amiért élni érdemes, nem alaptalan, és előbb vagy utóbb a gőgös városokból mindenki odavágyik majd. Az ilyen filmek miatt is…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10562