KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Klasszikus képregényeink újratöltve

A Papírmozi rovatban rendszerint a legújabb hazai megjelenésekről esik szó, és ez nyilván így is van rendjén. Ám azt se feledjük, hogy van egy egyedien magyar hagyománya is a képregénynek, és a közelmúlt egyik fontos fejleménye, hogy a korábbi időszak feledéstől fenyegetett műveit új kiadásban köszönthetjük.

A szóbuborékos képregények az 1930-as évek elején érkeztek meg Amerikából, és igen gyorsan el is terjedtek Európa-szerte. Hazánkban azonban az 1938-as sajtótörvény következtében éppen azok a kiadók vesztették el lapengedélyüket, amelyekben ezek a képsorok megjelentek. Egy évtizeddel később pedig a szovjet típusú kultúrpolitika imperialista mocsoknak ítélt minden képregényt.

1956 után Gugi Sándor és Cs. Horváth Tibor elérték annak az engedélyeztetését, hogy irodalmi művek adaptációi képregények formájában jelenhessenek meg. Ez a sajátosan magyar, a képregény formanyelvének bő fél évszázados fejlődését szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyó változata a képregénynek, igen szép számú, elsősorban grafikai szempontból érdekes művet eredményezett. Ennek a közkeletűen „adaptációs képregénynek” nevezett műfajnak a legkiválóbb művelői Zórád Ernő (1911–2004), Korcsmáros Pál (1916–1975) és Sebők Imre (1906–1980) voltak, akiknek a munkáit jó harminc évvel a zsáner aranykora után láthatjuk viszont.

Zórád Ernő

A klasszikus képzettségű, a képregényhez a festészet irányából kényszerből érkező Zórád készítette 1957-ben az első magyar szóbuborékos képregényt, a Winnetou-t. Számára különösen nagy nyűgöt jelentett a forgatókönyvek túlnyomó többségét jegyző Cs. Horváth Tibor által a grafikának igencsak szűkmarkúan kijelölt tér, és egy idő után egyedül dolgozott. Az 1980-as években mintegy húsz képregénye a nyugati albumokra emlékeztető, A4-es méretben, kiszínezve jelenhetett meg, igaz, továbbra is újságos terjesztésben. Az akkori magas példányszámoknak köszönhetően ezek a kiadványok a mai napig viszonylag könnyen beszerezhetők antikváriumokban, bolhapiacokon, képregénybörzéken. A rendszerváltás után Zórád szakított a képregényekkel, halála után pedig jogtulajdonosi viták akadályozták a gyűjtők által remélt újrakiadásokat. Első reménysugárként 2011-ben, születésének századik évfordulója alkalmából végre megjelenhetett egy limitált kiadású gyűjtemény sci-fi témájú képregényeiből.

Távol a Földtől. 56 oldal, fekete-fehér, irkafűzött. Kiadó: Windom.

Korcsmáros Pál

Korcsmáros egészen más úton jutott el a képregényhez: eleinte újságíró volt, majd karikatúrára váltott, és az egykori Pesti Izében megjelent munkái szolgáltak referenciaként, amikor az 1957-ben induló Füles rejtvényújság képregényrajzolókat verbuvált. Találkozása Rejtő Jenő világával különösen szerencsésnek mondható, karakteres rajzai kiválóan adják vissza P. Howard szellemességét. Az első újrakiadások az 1980-as években kezdődtek, amikor a Fülesével megegyező méretben lehetett megvásárolni számos „teljes képregényt”, túlnyomórészt éppen Korcsmáros munkáit. Örökösei 2002-ben indították útjára a kiemelkedően sikeres Rejtő–Korcsmáros-sorozatot, amelyben az eredeti rajzok gondos retusálásával és kiegészítésével, helyenként értő korrigálásával és a rejtői szöveg helyreállításával egyszerre korhű és modern képregényeket ad a kezünkbe a kiadó, két kimagaslóan tehetséges grafikus, Garisa H. Zsolt és Varga Zoltán segítségével. Ezzel párhuzamosan folyik a Korcsmáros Pál által megrajzolt klasszikus irodalmi művek gyakorlatilag változatlan közreadása is.

Rejtő-Korcsmáros sorozat 1-6, színes, keménytáblás kötetek. Irodalmi klasszikusok képregényben 1-8, fekete-fehér, puhafedeles kötetek. Kiadó: Képes Kiadó

Sebők Imre

A klasszikus magyar képregény harmadik muskétása Zórádhoz hasonlóan klasszikus képzést kapott, ám anyagi okokból már fiatalon sajtóillusztrációkkal, címlapok készítésével kellett foglalkoznia, 1957-ben pedig ő is a képregénynél kötött ki. Legtöbb képregénye kalandtörténet, különösen sok Jókai- és Jack London-művet olvashatunk az ő rajzaival, főleg a Népszavában és a Magyar Ifjúságban. Ellentétben Zóráddal és Korcsmárossal, az ő munkáiból sokáig szinte semmilyen újrakiadás nem volt. Életművének elsősorban a gyűjtőket megcélzó kiadása 2006-ban indult.

Sebők Imre-sorozat 1-9, fekete-fehér, puhafedeles kötetek. Kiadó: Windom.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10920