KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A rend őre

Baski Sándor

Ha-Shoter – izraeli, 2011. Rendezte és írta: Nadav Lapid. Kép: Shai Goldman. Szereplők: Yiftach Klein (Yaron), Yaara Pelzig (Shira), Yaara Pelzig (Nathanel). Gyártó: HOT / Laila Films. Forgalmazó: Anjou Film. Feliratos. 105 perc.

Izraelből többnyire csak azok a filmek jutnak el hozzánk, amelyek – a híradótudósításokhoz hasonlóan – a palesztin konfliktussal vagy a terrorizmus traumájával foglalkoznak. Pedig nem érdektelen az sem, milyen folyamatok zajlanak az izraeli társadalmon belül, milyen ellentétek

feszítik még az etnikai szembenálláson kívül. Nadav Lapid filmjéből, A rend őréből, az derül ki, hogy pont olyanok, mint a nyugati demokráciákat. Ha lehet hinni a rendező nyilatkozatának, Izraelben van a legnagyobb szakadék a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, ami az utóbbi réteget érthető módon frusztrálja. A rend őre, amelyet épp egy szociális tüntetéssorozat idején mutattak be, többek közt erre a helyzetre reflektál. A három részre tagolódó film második harmadában néhány radikális fiatal forradalmat hirdet

a gazdagok ellen, és hogy nyomatékosítsák szándékaikat, elrabolnak pár oligarchát.

A rendező nem ítélkezik a Vörös Hadsereg Frakcióra hajazó alakulat felett, inkább a megértés (az indulat okait illetően) dominál nála. A film első harmadában jóval több iróniával mutatja be egy anti-terrorista rendőri egység tagjainak mindennapjait. A magukat a rendszerből kirekesztettnek érző szubkultúrákkal ellentétben – a filmben feltűnnek még punkok, avantgárd művészek, anarchisták – ők büszke tagjai a társadalomnak. Életük a bajtársiasság, a homoerotikát súroló maszkulin rítusok és a leplezetlen fegyverkultusz köré szerveződik. A harc és az erőszak a természetes közegük, ha nem bevetésen vannak, akkor a vidéket járják, és „a Föld legszebb országát” csodálják. Egyszerű világképüket csak az zavarja meg egy pillanatra, hogy a terrorista túszejtők ezúttal nem arabok, hanem zsidók. A két történetszál aránytalan kidolgozottsága ellenére – a rendőrök hús-vér alakok, míg a lázadók sematikus figurák – a két világ találkozása a fináléban felkavaró hatású.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10939