KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A hetedik mennyország

Géczi Zoltán

The 51st State – amerikai–kanadai, 2001. Rendezte: Ronnie Yu. Szereplők: Emily Mortimer, Samuel L. Jackson, Rhys Ifans. Forgalmazó: Ristretto. 89 perc.

A hongkongi Ronnie Yu (Félelem nélkül) angol-kanadai koprodukcióban készült bérrendezése egyértelműen produceri/kereskedelmi megfontolásokból született. A forgatókönyv, a karakterek, a dialógusok mind-mind A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső divatteremtő stíljéhez igazodnak, de más epigonokkal szemben ez a legkevésbé sem okoz kellemetlen feszengést; sőt, 11 évvel a bemutató után sokkal szerethetőbb ez a mozi, mint Guy Ritchie későbbi, hervasztóan mesterkélt rendezései. A nemzetközi szereplőgárda tagjai (Emily Mortimer, Samuel L. Jackson, Robert Carlyle) leplezetlen élvezettel bújtak a bolondos figurák bőrébe, a virgoncul csapongó dialógusok gördülékenyek és szellemesek, a bohókás fordulatok vad váltásokat eszközölnek a cselekmény menetén, miközben Ronnie Yu erős kézzel igazgatja a filmet, jó érzékkel tartva távol a produkciót a hisztérikus dramaturgiai szélsőségektől. A történetben egy nagy bizniszre utazó amerikai drogvegyész londoni ámokfutását követhetjük nyomon, amely során pszichopata dealerekkel, ultra-agresszív és elképesztően mulya skinheadekkel, korrupt és stupid rendőrtisztekkel kerül összetűzésbe, miközben furcsa szövetségre lép egy kisstílű gengszterrel és egy hűvös modorú bérgyilkosnővel. Az erőszakban tobzódó forgatókönyv bőséggel kiaknázza a kulturális különbségeket, mint humorforrást; az akcentusokkal és nyelvi differenciákkal való pimasz játszadozás egyértelműen Tarantino legjobb pillanatait idézi. A végeredmény egy exhibicionista, vagány és szemérmetlenül szórakoztató mozi, amelynek játékideje éppen csak átlépi az egészséges másfél órát – A Ravasz, az Agy… és a Blöff mellett ez a legszimpatikusabb Guy Ritchie-film, ami valaha dobozba került.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11094