KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Snowpiercer – Túlélők viadala

Kránicz Bence

Snowpiercer – dél-koreai-amerikai, 2013. Rendezte: Bong Joon-ho. Szereplők: Chris Evans, Song Kang-ho, Tilda Swinton, John Hurt. Forgalmazó: ADS Service. 126 perc.

Dél-koreai rendező Csehországban forgatott, angol nyelvű filmje, amerikai, koreai, brit és román színészekkel, francia képregény alapján – a Snowpiercer a „globális film” eminens példája, amely ráadásul történetében is egy helyre zsúfolja az emberiség összes nációját, filmforgatás helyett egy vonat vagonjaiba terelve mindazokat, akik túlélték a bolygónkat lakhatatlanná tévő új jégkorszakot.

A hatalmas szerelvény zárt ökoszisztémája tökéletesen modellezi a fennálló társadalmi berendezkedést: az első kocsikban kényelmesen elférnek a gazdag kevesek, míg hátul egymáson tülekedve, sötétben és mocsokban vegetálnak a potyautasok ezrei. Időről időre az elnyomottak seregei fellázadnak, és megostromolják az első osztály vagonjait – a cselekmény kezdetén a fél életét a vonaton töltő Curtis (Chris Evans) vezetésével tör ki az esedékes forradalom, hősünk pedig vér és verejték árán jön rá, hogy ahogy a Földön, úgy a Vonaton is a manipulatív elit használja ki a háborgó tömegek dühét.

A hazájában sztárrendezőnek számító Bong Joon-ho A gazdatest sikere és az Anya remeklése után kapott lehetőséget az eddigi legnagyobb költségvetésű dél-koreai film elkészítésére. Inspirációért a gazdag sci-fi hagyománnyal rendelkező francia képregényekhez nyúlt, az 1982-ben megjelent Le Transperceneige történetét azonban lecsupaszította, és látványközpontú akciófilmet hozott ki a disztópikus alaphelyzetből. A Snowpiercert az egyes vagonokban talált akadályok osztják fejezetekre, a kirobbanó erőszak pedig mindenhol más arcot ölt: vaksötétben zajló baltás mészárlás, sokkoló iskolai lövöldözés és gőzfürdőben lefolytatott test test elleni harc ritkítja a szereplőket, míg a fináléban a lélektani hadviselésre kerül a sor. A brutális jeleneteket Bong szürreális humorral ellenpontozza (az ocsmány vonatminiszterre kezet emelő páriát nemcsak megcsonkítják, de egy fél pár cipőt is a fejére tesznek), és a színpompás díszletek is távolítják a realizmustól a történéseket. Emiatt a film nyomasztó jövővízióját nem is lehet túlságosan komolyan venni, az akciószekvenciák stílusbravúrjai viszont társadalmi mondanivaló nélkül is emlékezetesek.

Éppen a pazar látványvilág miatt fájlalhatjuk, hogy a Snowpiercer a rendező és az amerikai forgalmazó elhúzódó vitái miatt elkerülte a magyar mozikat, a Weinstein testvérek ugyanis húsz perccel megkurtították volna a játékidőt. Végül Bong kiharcolta, hogy az ő változatát mutassák be, és bizonyára a botrány hírének is betudható, hogy a film máris kisebbfajta kultstátuszra tett szert a sci-fi rajongók körében.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12441