KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/április
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: A 37. Magyar Filmszemle díjai
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Hullámzó Balaton Játékfilmek
• Forgách András: Személyes kozmoszok Halász, Szemző, Szaladják – háromkirályok
• Vaskó Péter: Honderű Új filmvígjátékok
• Hirsch Tibor: Más a mese Kisjátékfilmek
• Báron György: Feltételes megállók, végállomások Dokumentumfilmek

• Lengyel László: Pókok és legyek Szabó István: Rokonok
• Gelencsér Gábor: Szegény barbárok Móricz-filmek
• Takács Ferenc: Szerelem és pénz Jane Austen-adaptációk
• Darab Ágnes Zsuzsa: Amikor kilóg az asztalláb Nevelőnők a filmvásznon
• Varró Attila: Fúriák az angolparkban A brit horror és a nők
• Köves Gábor: A változatosság kedvéért Ang Lee-portré
• Hahner Péter: A hőskor után Ang Lee: Túl a barátságon
• Molnár Gál Péter: Bolond világ A Marx fivérek
• N. N.: A Marx fivérek filmjei
MÉDIA
• Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi A videoklip mesterei
• Reményi József Tamás: Hattyú és klitorisz Tévékritika
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Az író mint társtettes Bennett Miller: Capote
• Stőhr Lóránt: A bírálás édes gyönyöre Bacsó Péter: De kik azok a Lumnitzer nővérek?
• Pápai Zsolt: Zsák a foltját Benoit Delépine – Gustave de Kervern: Aaltra
• Muhi Klára: Régi idők orosz focija Ifj. Alekszej German: Nagypályások – Garpastum
• Kriston László: „Amikor az ember még misztérium volt” Beszélgetés ifj. Alekszej Germannal
KÖNYV
• Palotai János: A pillanat embere Friedmann Endre albumai
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Az időjós
• Vincze Teréz: Mária Magdolna
• Horeczky Krisztina: A szavak titkos élete
• Mátyás Péter: A leggyorsabb indián
• Vízer Balázs: A belső ember
• Köves Gábor: Casanova
• Vízer Balázs: Pénz beszél
• Wostry Ferenc: Motel
• Horeczky Krisztina: Befejezetlen élet
• Kárpáti György: Rózsaszín párduc

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Buhera mátrix

Csillag Márton

Buhera mátrix – magyar, 2007. Rendezte: Márton István. Írta: Litkai Gergely. Kép: Márton Balázs. Szereplők: Bánki Gergely (Geri), Tóth Orsolya (Zsófi), Hollósi Frigyes (Tibi), Badár Sándor (Kopasz 1), Szabó Győző (Kopasz 2). Gyártó: Megafilm. Forgalmazó: Hungaricom. 80 perc.

 

Az azonos szereplőkkel, esetleg hasonló figurákkal forgatott vagy egyszerűen közös témát körbejáró kisfilmek szoros egymásutániságát a szakirodalom szkeccsfilmnek, vagy még találóbb kifejezéssel élve epizódfilmnek nevezi. Egy ilyen filmet rendszerint több ember rendez, így epizódonként nemcsak új történettel ismerkedhetünk meg, de az előzőtől eltérő rendezői látásmóddal is, a téma adott direktorra jellemző, egyéni hangú megközelítésével.

Szerkezetét tekintve a szkeccsfilmes hagyományokat követi a leginkább színházi tévéközvetítések és szappanoperák rendezőjeként ismert Márton István filmje is, csakhogy a Buhera mátrixban bemutatott három epizód között nincsen hangnemváltás, az erőltetetten szellemes narráció pedig mindvégig változatlan – pontosabban változatlanul esetlen. Az első jelenségre kézenfekvő a válasz: mivel mindhárom történetet Márton rendezte, nincsen köztük stílusbeli különbség, így aztán a film sorsa a sebesen összetákolt – és éppen ezért gyenge – kerettörténet összetartó erejére van bízva. Miért pont ezt a három epizódot kell végignéznünk Litkai Gergely, a magyar stand-up comedy önjelölt királyának életéből? Miért kell egyáltalán egyetlen epizódot is végignéznünk Litkai életéből? Erre csak egyetlen frappáns válasz lehetne: ha végignevetnénk a filmet. Márton és Litkai a mindennapi kis magyar buherát akarja kiröhögtetni, de ahogy teszik, az éppolyan gagyi munka, mint amin ironizálni szeretnének.

A második jelenségre szintén nem nehéz választ találni: a jól időzített mondatokra, óvatosan elhelyezett poénokra épülő stand-up comedy műfaja csak nehezen ültethető át filmre, és ha az ember egy az egyben a sztorik képes illusztrációjaként kívánja megoldani a feladatot, nem is járhat sikerrel, hiszen a narráció még egy Malick- vagy Scorsese-filmben sem helyettesítheti a gondosan felépített képi elbeszélés erejét. Ráadásul Woody Allen sem úgy ír forgatókönyvet, hogy három közönségkedvenc történetét egy laza szállal összefűzi, majd imádkozni kezd, hogy a poén a vásznon is működjön, hanem perverz magasságokba csap és csehovi mélységekbe ás, hogy akár egy pofonegyszerű történetet is kellő részletgazdagsággal tálaljon, és könnyedén hozza helyzetbe szereplőit.

A Buhera mátrix ezzel szemben szinte kizárólag bulvárfilmes mélységeket tartogat a nézők számára, és nagy lendülettel simul bele a „sit-down tragédiák” sorába.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8959