KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: Film, színház, valóság Halász Péter
• Jancsó Miklós: Nix
• Grunwalsky Ferenc: A szem nem alhat A látás egyeteme

• Bikácsy Gergely: Földim Rossellini emlékére
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Diktatúra és divatja Disztópiák évszázada
• Kovács Marcell: A rossz álarcában V mint vérbosszú
• Varró Attila: Át a labirintuson Tükörálarc

• Beregi Tamás: Atlantisz túl mélyen van Elsüllyedt civilizációk
FESZTIVÁL
• Kubiszyn Viktor: Alvó medvék álmai Berlin

• Csillag Márton: Négy fickót három golyóval Mi újság, Tiger Lily?
• Takács Ferenc: A csillagok teniszlabdái Meccslabda
MULTIMÉDIA
• Bori Erzsébet: Kétszer lépni egy folyóba Dunai exodus: film és kiállítás
• Strommer Nóra: Digitális varázstükrök Interaktív média
• Reményi József Tamás: Nem bámulni nem lehet Magyar plazma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Bábeli panelek Lazarescu úr halála
• Vincze Teréz: Egy másik sziget Az íj
• Varró Attila: Szavatossági idő A vadság napjai
• Hungler Tímea: Párizsi skizó Caché
• Reményi József Tamás: Fűtő nélkül A halál kilovagolt Perzsiából
KÖNYV
• Kelecsényi László: Lexikon-lakás Magyar Filmlexikon
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Lemming
• Hungler Tímea: Transamerica
• Ardai Zoltán: A bajusz
• Wostry Ferenc: A sziklák szeme
• Köves Gábor: Maradj!
• Dercsényi Dávid: Bab’ Aziz
• Hámori Dániel: Soha ne mondd, hogy soha
• Géczi Zoltán: Hét kard

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A legszebb dolog

Szabó Noémi

­Un heureux évenement – francia, 2011. Rendezte: Rémi Bezançon. Írta: Eliette Abecassis regénye nyomán Vanessa Portal és Rémi Bezançon. Kép: Antoine Monod. Szereplők: Louise Bourgoin (Barbara), Pio Marmai (Nicolas), Josiane Balasko (Claire), Thierry Frémont (Tony). Gyártó: Mandarin Cinéma. Forgalmazó: Odeon. Feliratos. 107 perc.

Barbara, a filozófia-doktoriját szorgosan kopácsoló ambiciózus bölcsész, és a videótékában lézengő, filmes karrierről álmodozó Nico viharos szerelmét hamarosan gyermekáldással jutalmazzák az égiek; csakhogy a baba érkezése lerántja a földre a turbékoló szerelmeseket, és banális tündérmeséjük hirtelen realisztikus gellert kap.

A legszebb dolog kendőzetlenül mutatja be a családalapítás árnyékos oldalát; szó esik benne egészségügyi komplikációkról, szexhiányról, de még a bonyolult és használhatatlan babakocsikat sem kíméli. Szereplői második generációs értelmiségi fiatalok, akik gyermekük születésének pillanatáig tudásuk és képességeik alapján jelölték ki saját helyüket a világban, ám ahhoz, hogy a gyerekvállalás a legszebb dologgá váljon az életükben, kénytelenek felülbírálni saját identitásukat, és a gyermeket tenni annak origópontjává. Ahogyan a szereplők fájdalom és lemondás árán átlényegülnek anyává és apává, úgy fogynak a filmben a kulturális utalások és a filozófiai szövegrészletek; a Másikkal való egyesülés kudarca lassan egy depressziós nő frusztrációivá szelídül, a fojtogató Semmi pedig hétköznapi magányba torkollik.

Rémi Bezançon filmje megmutatja a fárasztó hétköznapok győzelmét a Barbara által képviselt intellektus felett és a sekélyes családi értékrend diadalát a Nicónak tulajdonított banális szabadságeszményen: mélynek szánt problémafelvetéseivel igyekszik többnek látszani egyszerhasználatos romkomnál, miközben unalmas formanyelvével és a kétdimenziós figurák szájába adott kimódolt konfliktusaival a keményvonalas művészfilmek elitizmusán is megpróbál felülkerekedni. Az eredmény egy középszerű midcult mozi, ami egyszerre vár nézőjétől bizonyos fokú műveltséget és némi megbocsátó szentimentalizmust, hogy szemet hunyhassunk a sablonos tanulságok felett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11106