KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: Film, színház, valóság Halász Péter
• Jancsó Miklós: Nix
• Grunwalsky Ferenc: A szem nem alhat A látás egyeteme

• Bikácsy Gergely: Földim Rossellini emlékére
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Diktatúra és divatja Disztópiák évszázada
• Kovács Marcell: A rossz álarcában V mint vérbosszú
• Varró Attila: Át a labirintuson Tükörálarc

• Beregi Tamás: Atlantisz túl mélyen van Elsüllyedt civilizációk
FESZTIVÁL
• Kubiszyn Viktor: Alvó medvék álmai Berlin

• Csillag Márton: Négy fickót három golyóval Mi újság, Tiger Lily?
• Takács Ferenc: A csillagok teniszlabdái Meccslabda
MULTIMÉDIA
• Bori Erzsébet: Kétszer lépni egy folyóba Dunai exodus: film és kiállítás
• Strommer Nóra: Digitális varázstükrök Interaktív média
• Reményi József Tamás: Nem bámulni nem lehet Magyar plazma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Bábeli panelek Lazarescu úr halála
• Vincze Teréz: Egy másik sziget Az íj
• Varró Attila: Szavatossági idő A vadság napjai
• Hungler Tímea: Párizsi skizó Caché
• Reményi József Tamás: Fűtő nélkül A halál kilovagolt Perzsiából
KÖNYV
• Kelecsényi László: Lexikon-lakás Magyar Filmlexikon
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Lemming
• Hungler Tímea: Transamerica
• Ardai Zoltán: A bajusz
• Wostry Ferenc: A sziklák szeme
• Köves Gábor: Maradj!
• Dercsényi Dávid: Bab’ Aziz
• Hámori Dániel: Soha ne mondd, hogy soha
• Géczi Zoltán: Hét kard

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Szuperhősök: dömping és fordulópont

Bayer Antal

Sokak számára a képregény egyenlő szuperhőssel. Nem csak Amerikában van ez így, elég benézni egy budapesti képregénybörzére, hogy meggyőződjünk róla, nálunk is vannak bőven rajongók, akik el sem tudják képzelni, hogy a Marvel és a DC kiadványain kívül más is érdemesíthető érdeklődésükre. Úgy tűnik azonban, hogy egyeseknél a képlet fordítva is működik: szuperhős egyenlő képregény, amin viszont érdemes elgondolkodni.

Superman 1938-as színre lépésétől kezdve az amerikai comic book egyik meghatározó zsánere a szuperhősöket felvonultató, fantasztikumban bővelkedő kaland lett. Bár sok más műfajnak is voltak jó évei (vadnyugati, háborús, horror, romantikus, humoros, stb.), az 1960-as évek óta a szuperhősök dominanciáját semmi sem fenyegeti.

Ám bármennyire ismertek is a szuperhősfigurák, Amerikában távolról sem olvas mindenki képregényt, és éppen az említett időszakban vált a legnépszerűbb szórakozási formává a tévénézés, amivel párhuzamosan a képregényeladások megfeleződtek. Ezt felismerve szaporodni kezdtek a szuperhősöket szerepeltető animációs sorozatok, majd az 1970-es években elkészültek az első olyan játékfilmek is, amelyeknek a látványvilága már képes volt valamennyire vetekedni „hihetőségben” a képregényekével. Az évtized közepére azonban a teljes amerikai képregényipar válságba került, hiszen a példányszámok csökkenésével párhuzamosan az olajválság közvetett következményeként növekedtek az előállítási költségek. A képregényipar csak úgy maradhatott életben, ha szorosabban kötődik a szórakoztatóipar más ágaihoz. Ez a hosszú folyamat mára beteljesedett, amit jól bizonyít az elmúlt 10-15 év „képregényfilmes” dömpingje.

A szuperhősök oly mértékben elterjedtek más rokon területeken– számítógépes játékokban, figuraként, kártyákon, kosztümök, bögrék, pólók, evőeszközök díszítőelemeiként – hogy ma már egyáltalán nem biztos, Superman vagy Pókember minden rajongója olvasott akár csak egyetlen egy képregényt is kedvence főszereplésével. A legnépszerűbb képregények nem haladják meg a havi 100 ezres átlagos eladott példányszámot, míg ugyanezeknek a karaktereknek a filmjeit csak a mozikban 50-80 millió néző látja.

Ez jelentős fordulat, hiszen a szuperhősös képregények többségében hímnemű, és egyre nagyobb arányában húsz év feletti olvasójának az ízlése, tapasztalata és elvárása nemigen esik egybe az egész család szórakoztatására alkalmasnak minősített filmek közönségével, különös tekintettel a politikai korrektségre, azon belül is a nemi identitások és az etnikai kisebbségek súlyára és ábrázolására.

A közelmúltban az angolszász sajtóban több olyan cikket olvashattunk, amely például számon kéri „a képregényeken” a női karakterek sztereotipikus jellegét és kevesli a női főszereplős szuperhős-filmeket, a női szuperhősöket ábrázoló ólom- vagy műanyagfigurákat. Ezek úgy vélik, „a képregények” nem mutatnak egészséges mintát a fiatal olvasóknak, a lányokban kisebbségi érzést keltenek, a fiúkban rossz berögződéseket erősítenek. Miközben a nagy kiadók kézzel-lábbal bizonygatják, hogy ez nem így van, és ők mindent megtesznek az egyenlőségért, a képregényolvasók kemény magja minden változástól kiakad (legutóbb például egy Thor-nő bevezetésétől és Macskanő biszexualitásának a felvállalásától). A pofozkodás és a világ megmentése a kemény kezű és kissé öntörvényű fehér pasik dolga.

Mintha a Marvel és a DC a szuperhős kategória átpozícionálására tenne kísérletet, amivel feltehetően a filmes közönségből próbálnak új olvasókat szerezni. Talán attól tartanak, hogy a meglévő olvasókör tovább öregszik, és egy idő után elfogy, ezért már a jövőt készítik elő? Ezzel kapcsolatban vannak kétségeink, hiszen pár éve a New 52 sorozatok indításakor erre hivatkozott a DC kommunikációja, ám azóta ezeknek jó része leállt. Most éppen a Marvel jelentette be teljes „univerzumának” az újrahangolását. Kíváncsian várjuk, mire jutnak.

 

A legfrissebb magyar nyelvű szuperhősös képregények (mind a Kingpin kiadványa):

Batman 6, Hihetetlen Pókember 19, Marvel + 20, Marvel + különszám 2014/1: Végtelen háború (újságosnál), Új Bosszú Angyalai: Titkos Invázió (könyvesboltokban), Peter Parker Pókember 19 (csak előfizetőknek és rendezvényeken).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12145