KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: Film, színház, valóság Halász Péter
• Jancsó Miklós: Nix
• Grunwalsky Ferenc: A szem nem alhat A látás egyeteme

• Bikácsy Gergely: Földim Rossellini emlékére
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Diktatúra és divatja Disztópiák évszázada
• Kovács Marcell: A rossz álarcában V mint vérbosszú
• Varró Attila: Át a labirintuson Tükörálarc

• Beregi Tamás: Atlantisz túl mélyen van Elsüllyedt civilizációk
FESZTIVÁL
• Kubiszyn Viktor: Alvó medvék álmai Berlin

• Csillag Márton: Négy fickót három golyóval Mi újság, Tiger Lily?
• Takács Ferenc: A csillagok teniszlabdái Meccslabda
MULTIMÉDIA
• Bori Erzsébet: Kétszer lépni egy folyóba Dunai exodus: film és kiállítás
• Strommer Nóra: Digitális varázstükrök Interaktív média
• Reményi József Tamás: Nem bámulni nem lehet Magyar plazma
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Bábeli panelek Lazarescu úr halála
• Vincze Teréz: Egy másik sziget Az íj
• Varró Attila: Szavatossági idő A vadság napjai
• Hungler Tímea: Párizsi skizó Caché
• Reményi József Tamás: Fűtő nélkül A halál kilovagolt Perzsiából
KÖNYV
• Kelecsényi László: Lexikon-lakás Magyar Filmlexikon
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Lemming
• Hungler Tímea: Transamerica
• Ardai Zoltán: A bajusz
• Wostry Ferenc: A sziklák szeme
• Köves Gábor: Maradj!
• Dercsényi Dávid: Bab’ Aziz
• Hámori Dániel: Soha ne mondd, hogy soha
• Géczi Zoltán: Hét kard

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Veri az ördög a feleségét

Gelencsér Gábor


Magyar, 1977. Rendezte: András Ferenc. Szereplők: Pásztor Erzsi, Szabó Lajos, Sarlai Imre, Pécsi Ildikó, Anatol Constantin. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 95 perc.

Nehéz eldönteni, ki ellenszenvesebb András Ferenc első filmjében: az életidegen, gyomorbajos funkcionárius vagy az őt vendégül látó, ügyeskedő, evő-ivó, de inkább zabáló és vedelő balatoni család. Ha különféleképpen is, de alapvetően mindkét fél egyaránt taszító – s ettől jó, időtálló szatíra a Veri az ördög a feleségét. Nem a hatalomnak mond oda a kisember védelmében, s nem is a kispolgári magatartást ostorozza a szocialista világképpel szemben, hanem mindkettőt – s ebben fontos társadalomtudományi gondolat rejlik. Az „érett” Kádár-korban az egyik kitermeli a másikat; mindaz, amit kölcsönösen utálnak egymásban, az végül is saját teremtményük. Az apparátus elszakad az emberektől, kapcsolatuk üres ceremoniális gesztusokra korlátozódik. Az egyszerű emberek nem bánják, hogy (végre) békén hagyják őket, de ha már, akkor saját értékrendjük és lehetőségük szerint próbálnak boldogulni. Demokratikus intézményrendszer, amely a társadalmi dialógust fenntarthatná és szabályozhatná, nincs, az informális csatornák pedig – erről szól sarkított módon a film – nem működnek. Valamiféle reményt a mindettől látványosan idegenkedő fiatalok jelenthetnének – talán nem véletlen, hogy ők a film legkevésbé kidolgozott figurái.

A Veri az ördög a feleségét nagy leleménye, hogy a fenti társadalmi anomália absztrakt leírását egy igen konkrét, ám azt mégis tökéletesen leképező alkalomhoz illeszti: augusztus 20.-ához. A baloldali fordulatot követően az új rezsim jó taktikai érzékkel erre a népi (új kenyér) és vallásos (Szent István) emléknapra telepíti rá az új alkotmány ünnepét, s ezzel „domesztikálja” a kulturális hagyományban mélyen gyökerező napot. Augusztus 20.-án minden együtt van ahhoz, hogy egymást kioltva semmilyen legyen: katonai parádé és Szent Jobb-körmenet, tisztavatás és az új kenyér megáldása. Hogy az ünnep milyen abszurd karriert fut be a XX. század folyamán, arról igen szemléletes képet nyújt a kiadvány extrája: válogatás az augusztus 20.-áról tudósító magyar filmhíradókból. Kilenc példán keresztül, 1939-től 1971-ig sorjáznak politikai önképek, a Hősök teréről szóló összeállításokhoz hasonló reprezentatív erővel (ilyet Jancsó Miklós és Szabó István is készített). A programok igencsak változnak, egy dolog azonban (máig) változatlan: este tűzijáték. András Ferenc filmjében is.

Extra: Augusztus 20. a magyar filmhíradókban (MaNDA, 2015, 38’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12439