KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Alida Valli (1921–2006)
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat

• Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról Stanislaw Lem
• N. N.: Lem-adaptációk
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: Arcművészet Beszélgetés Lengyel Lászlóval és Szilágyi Ákossal

• Jankovics Márton: Útlevél az újjászületéshez Személyiségcsere
• Hungler Tímea: Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők
• N. N.: Transzszexuális és transzvesztita filmek
• Varró Attila: A kétség és a szörny Dr. Jekyll és Mr. Hulk
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Hullámtörések Titanic Fesztivál
• Beregi Tamás: A kárhozat partjain túl Lovecraft-adaptációk
• Hirsch Tibor: Másként mesélők A Titanic renegátjai

• Ádám Péter: Az elfojtás költője Marcel Carné
MULTIMÉDIA
• Forgách András: Egymásban Kurtág Judit: Videó-művek
• Scherter Judit: Az intelligens véletlen Monológ Kurtág Judittal
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Aki énekelni is tud Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Onnan, hol nőnek a pálmák Michael Winterbottom: Út Guantanamóba
• Muhi Klára: Médea öröksége Danis Tanovic: Pokol
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Henderson bemutatja
• Vajda Judit: Utolsó napjaim
• Pápai Zsolt: Halálos szívdobbanás
• Varró Attila: Mission: Impossible 3.
• Vajda Judit: 4 évszak kis falumban
• Vörös Adél: A Da Vinci-kód
• Nevelős Zoltán: Kedves Wendy
• Köves Gábor: Anthony Zimmer
• Vincze Teréz: Huligánok
DVD
• Nevelős Zoltán: A spártai
• Kovács Marcell: Lelkek karneválja
• Pápai Zsolt: Bob és Carol és Ted és Alice
• Tosoki Gyula: Megszállott

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hogyan rohanj a veszTEDbe?

Andorka György

A Million Ways to Die in the West – amerikai, 2014. Rendezte: Seth MacFarlane. Írta: Seth MacFarlane, Alec Sulkin és Wellesley Wild. Kép: Michael Barrett. Zene: Joel McNeeley. Szereplők: Seth MacFarlane (Albert), Charlize Theron (Anna), Giovanni Ribisi (Edward), Amanda Seyfried (Louise), Liam Neeson (Clinch). Gyártó: Bluegrass Film / Fuzzy Door Production / RGB Media. Forgalmazó: UIP – Duna Film. Szinkronizált. 116 perc.

 

A dobogósan agyament alapötletre felhúzott Ted után Seth MacFarlane ezúttal vadnyugati nyeregbe pattanva feszegeti a jó ízlés határait, noha a konfliktusok akármelyik ezredfordulós tinivígjátékban megállnák a helyüket. A hatlövetű helyett inkább könyveket forgató Albert számára nem elég, hogy a kisközösség lúzereként kénytelen tengetni napjait (a birkatenyésztés már akkoriban sem számított a legmenőbb szakmának), ráadásként a fehérnép és a riválisok is bonyolítják az életet – mindezt tetézi, hogy nem csak a „bully” (Liam Neeson banditája), de még a piperkőc bájgúnár is jobb céllövőnek bizonyul nála (Neil Patrick Harris fenomenális a typecast-szerepben), a megfelelő hölgy elnyeréséig vezető kacskaringós úton így elkel a külső segítség és némi kerülőutas ravaszság is. Miközben előkerülnek a szokásos motívumok a korhatáros poénokat szállító mellékszereplő-párostól a Stratégiai Fontosságú Táncos Mulatság alatti pengeváltásig, a rossz korba született főhős monológjai egyúttal balegyenest adnak a romantikus pionír-mítosznak is: lehetsz az új világ letéteményese, a határvidék ettől még agresszív tahókkal teli, ingerszegény porfészek marad, ahol a doktor néha előbb öl meg, mint a kórság.

Az alkotók persze nem annyira a zsánertörténettel feleselő cinefil vénájával parodizálnak, inkább csak western díszleteket állítottak fel a gegparádéhoz, eközben azonban olyannyira adnak a külsőségekre (a főcímdal telitalálat, a Monument Valley totálképeibe pedig majd’ belesajdul a szív), hogy az ember a jóleső ökörködés után mégis olthatatlan vágyat érez a klasszikusok elővételére. A rég látott műfajkoktélt újszerűen keverő westernkomédia a meredek altesti poénok ellenére is üdítő nyári feelgood-mozi, valahol félúton a Fényes nyergek és a Vadiúj vadnyugat színvonala között - bizarr, de ellenállhatatlanul mulatságos képződmény, akár egy akkurátusan pödört, önmagába kanyarodó Möbius-bajusz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11910