KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Alida Valli (1921–2006)
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat

• Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról Stanislaw Lem
• N. N.: Lem-adaptációk
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: Arcművészet Beszélgetés Lengyel Lászlóval és Szilágyi Ákossal

• Jankovics Márton: Útlevél az újjászületéshez Személyiségcsere
• Hungler Tímea: Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők
• N. N.: Transzszexuális és transzvesztita filmek
• Varró Attila: A kétség és a szörny Dr. Jekyll és Mr. Hulk
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Hullámtörések Titanic Fesztivál
• Beregi Tamás: A kárhozat partjain túl Lovecraft-adaptációk
• Hirsch Tibor: Másként mesélők A Titanic renegátjai

• Ádám Péter: Az elfojtás költője Marcel Carné
MULTIMÉDIA
• Forgách András: Egymásban Kurtág Judit: Videó-művek
• Scherter Judit: Az intelligens véletlen Monológ Kurtág Judittal
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Aki énekelni is tud Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Onnan, hol nőnek a pálmák Michael Winterbottom: Út Guantanamóba
• Muhi Klára: Médea öröksége Danis Tanovic: Pokol
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Henderson bemutatja
• Vajda Judit: Utolsó napjaim
• Pápai Zsolt: Halálos szívdobbanás
• Varró Attila: Mission: Impossible 3.
• Vajda Judit: 4 évszak kis falumban
• Vörös Adél: A Da Vinci-kód
• Nevelős Zoltán: Kedves Wendy
• Köves Gábor: Anthony Zimmer
• Vincze Teréz: Huligánok
DVD
• Nevelős Zoltán: A spártai
• Kovács Marcell: Lelkek karneválja
• Pápai Zsolt: Bob és Carol és Ted és Alice
• Tosoki Gyula: Megszállott

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Üdvözöljük Norvégiában!

Baski Sándor

Welcome to Norway – norvég, 2016. Rendezte és írta: Rune Denstad Langlo. Kép: Phillip Ogaard. Zene: Ola Kvernberg. Szereplők: Anders Baasmo Christiansen (Primus), Slimane Dazi (Zoran), Nini Bakke Kristiansen (Oda), Marianne Meløy (Heidi). Gyártó: Motlys. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 90 perc.

 

A hazájukat önként vagy kényszerből elhagyók megpróbáltatásainál kevés aktuálisabb téma létezik, a jelenlegi menekültválságnak köszönhetően már lassan külön alműfajról is beszélhetünk. Az európai gyártású, a jelenségre dicséretes gyorsasággal reagáló menekültfilmeket, legyenek azok fikciósak (Az állampolgár, Mediterráneum) vagy dokumentaristák (Tűz a tengeren), a hangvétel komolysága többnyire összeköti. A Titanic Filmfesztiválon az Északkal pár éve fődíjat nyert Rune Denstad Langlo más stratégiát választott. Az Üdvözöljük Norvégiában nem vegytiszta vígjáték, de a könnycsatornák megdolgozása helyett humorral és iróniával próbálja oldani a feszültséget – többnyire sikerrel. Főszereplője egy középkorú férfi, aki a busás állami dotáció reményében elszállásol 50 menekültet a család lerobbant hoteljében.

A hivatalos szinopszis szerint Primus „az átlagembernél kicsit rasszistább”, de ez a kijelentés legfeljebb a norvég mércéhez képest állja meg a helyét. A férfit a humanista hevület helyett valóban csak a profit mozgatja – legalábbis a történet elején –, előítéleteit azonban nem a rosszindulat, hanem a tudatlanság táplálja – ennyiben tökéletesen testesíti meg a közt. Ellenpontként az egyik jövevénnyel összebarátkozó, nyitott gondolkodású lánya szolgál, míg felesége egy harmadik típust testesít meg: azt, aki elméletben emberséges, de nem akar személyes kapcsolatba –vagy akár csak egy légtérbe kerülni – az idegenekkel. Langlo igyekszik bemutatni a menekültsorsok sokféleségét, a kulturális és vallási különbségekből adódó feszültségeket, dramedyként ugyanakkor nem tud, vagy nem is akar túlságosan mélyre hatolni. Sok migránsfilmhez hasonlóan az Üdvözöljük Norvégiában is arra használja fel a témáját, hogy egy külső perspektívát adjon a (hazai) néző számára, vagyis – akarva, akaratlanul – az önismeret eszközéül szolgáljon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13081