KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Alida Valli (1921–2006)
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat

• Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról Stanislaw Lem
• N. N.: Lem-adaptációk
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: Arcművészet Beszélgetés Lengyel Lászlóval és Szilágyi Ákossal

• Jankovics Márton: Útlevél az újjászületéshez Személyiségcsere
• Hungler Tímea: Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők
• N. N.: Transzszexuális és transzvesztita filmek
• Varró Attila: A kétség és a szörny Dr. Jekyll és Mr. Hulk
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Hullámtörések Titanic Fesztivál
• Beregi Tamás: A kárhozat partjain túl Lovecraft-adaptációk
• Hirsch Tibor: Másként mesélők A Titanic renegátjai

• Ádám Péter: Az elfojtás költője Marcel Carné
MULTIMÉDIA
• Forgách András: Egymásban Kurtág Judit: Videó-művek
• Scherter Judit: Az intelligens véletlen Monológ Kurtág Judittal
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Aki énekelni is tud Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Onnan, hol nőnek a pálmák Michael Winterbottom: Út Guantanamóba
• Muhi Klára: Médea öröksége Danis Tanovic: Pokol
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Henderson bemutatja
• Vajda Judit: Utolsó napjaim
• Pápai Zsolt: Halálos szívdobbanás
• Varró Attila: Mission: Impossible 3.
• Vajda Judit: 4 évszak kis falumban
• Vörös Adél: A Da Vinci-kód
• Nevelős Zoltán: Kedves Wendy
• Köves Gábor: Anthony Zimmer
• Vincze Teréz: Huligánok
DVD
• Nevelős Zoltán: A spártai
• Kovács Marcell: Lelkek karneválja
• Pápai Zsolt: Bob és Carol és Ted és Alice
• Tosoki Gyula: Megszállott

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Human Nature

Déri Zsolt

 

Egy újabb kliprendezõ, aki a nagyjátékfilmeknél köt ki. A francia Michel Gondry elsõsorban Björkkel kialakított munkakapcsolata révén került a köztudatba (eddig hat klipet készítettek közösen), de olyan egyéb zseniális videókat is rendezett, mint a Cibo Mattónak a Sugar Water, a Daft Punknak az Around The World, a Foo Fightersnek az Everlong, a Chemical Brothersnek a Let Forever Be vagy legutóbb a Radioheadnek a Knives Out. Klipjeivel, reklám- és rövidfilmjeivel az 1999-es Titanic Fesztiválon is szerepelt, és ennek apropóján Gondry interjút is adott, amelyben készülõ elsõ nagyjátékfilmjére is kitért: „A film egy szakállas nõrõl szól, egy szõrös nõrõl, aki beleszeret egy tudósba, aki jó modort tanít az egereknek. Õk ketten találnak egy vad gyereket, elkezdik tanítani, és filozófus lesz belõle.” Nem meglepõ, hogy a forgatókönyv ugyannak az embernek a munkája, aki az utóbbi évek egyik legjobb játékfilmes bemutatkozásának, a szintén kliprendezõ Spike Jonze John Malkovich menet címû filmjének szürreális sztoriját is jegyzi: Charlie Kaufmanról van szó (aki Jonze mellett Gondry filmjének producere is). A fõszerepben pedig olyan színészek komédiáznak, mint Patricia Arquette, Tim Robbins és a vidám walesi vadember, Rhys Ifans.

Minden adott tehát egy újabb mestermûhöz, amivel Gondry a nagyjátékfilmre sikerrel átnyergelt klipmûvészek, David Fincher, Spike Jonze vagy Jonathan Glazer (Szexi dög) illusztris kis társaságába kerül… Ám a Human Nature valahogy mégis enyhe csalódást kelt. Pedig ez a szürreális komédia tele van verbális és vizuális poénokkal, sziporkázó jelenetekkel (Rhys Ifans például úgy viselkedik, mint egy életre kelt rajzfilmfigura), az erdõben játszódó jelenetekben örömmel fedezhetjük fel a Björk-klipek – elsõsorban a Human Behaviour és a Bachelorette – ismerõs képi megoldásait (sõt Patricia Arquette énekel is!), ám mindez nem tereli el a figyelmet Kaufman forgatókönyvének kidolgozatlanságáról (például az összecsapott befejezésrõl), és Gondry sem képes annyira kezében tartani az anyagot, hogy azt feledtesse.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2434