KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• (X) : Szociográfia, szociofotó és szociofilm pályázat

• Báron György: Az iskola-alapító Illés György
• Muhi Klára: Egy hibátlan legenda Beszélgetés Kende Jánossal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Bábeli filmzavar Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Nánay Bence: A görögdinnye erotikája Tsai Ming-liang
• Vincze Teréz: Posztmodern, dinnyehéjban Huncut felhőcske
MÉDIA
• Szőnyei Tamás: Már fájl minden csók Táncdalfesztivál
• Vaskó Péter: A nézők meg a sztárok Megasztár
TELEVÍZÓ
• Greff András: Hosszú műszak 24
• Pápai Zsolt: Amerikai kinopravda Drót
• Szabó Tamás: Az emlékezés dramaturgiája A sziget foglyai – Lost 1-2. évad

• Ádám Péter: Folt a becsületen Dreyfus-ügy a moziban
• N. N.: Carné-filmek
VÁROSVÍZIÓK
• Kolozsi László: Csillagpor nélkül Privát Pest
KÖNYV
• Bán Zoltán András: Pesti szellemképek Gál László: „Csak a szépre…”
FESZTIVÁL
• Palotai János: A bomlás virágai ARIFF
• Teszár Dávid: Latin fieszta Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Hofi kora Magyar plazma
KRITIKA
• Muhi Klára: Anyámasszony Nyugalom
• Bori Erzsébet: Családban marad Balkán bajnok
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Superman visszatér
• Géczi Zoltán: Ház a tónál
• Kárpáti György: Hidegzuhany
• Vajda Judit: The King
• Vörös Adél: A Karib-tenger kalózai 2. – A holtak kincse
• Vízer Balázs: Halálos iramban: Tokiói hajsza
DVD
• Pápai Zsolt: A tintahal és a bálna
• Nevelős Zoltán: Őrültek háza
• Tosoki Gyula: Kis hal
• Németh Áron: Suliláz

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Tarantino előtt 1.

Közelmúlt-analízis

Kömlődi Ferenc

A frivol múzsa angolszász elemzői egy kötetben.

 

Tömegfilm a nyolcvanas években – igazít el a (Nagy Zsolt által szerkesztett) kötet alcíme. Pontosítsunk: az első kötet alcíme, mivel jelen tanulmánygyűjtemény egy kétrészes munka kezdő opusa. Az angolszász szerzők főként műfajelméleti kérdéseket vetnek fel, illetve az oly közeli, de mégis oly távoli évtized meghatározó zsánereinek (akció, horror, sci-fi, pornó) általános vizsgálatára vállalkoznak. Kortársként: a válogatás 1979 és 1991 közötti írásokból ad ízelítőt. (A filmelemzéseket, a korszak emblematikus mozijainak ismertetését, a posztmodern bemutatását a második kötet tartalmazza majd.)

Különös érzés tíz-tizenöt év távlatából visszatekinteni, s észlelni, hogy az értékek mennyire átrendeződtek. Hiszen az akkoriban tömegszórakoztatásnak minősített alkotások jelentős részét (Szárnyas fejvadász, A légy, Emlékmás) a jelen esztétái az úgynevezett művészfilmek közé sorolják. Más kérdés, hogy a felettébb mesterséges megkülönböztetés – többek között Quentin Tarantinónak köszönhetően – szép lassan érvényét veszti…

Megújulás helyett azonban „kimerülés”, „kifáradás” következett. A mai állapotok érzékeltetésére Nagy Zsolt (találóan) Faustot idézi: „Csak csirizelgess, / Kotyvassz ragút más resztliből.” Azaz, a film válsága az ezredfordulóra teljesedett ki.

Mennyiben előlegezte mindezt a nyolcvanas évek populáris mozija? Mely trendek erőteljesebb érvényesülése akadályozhatta volna meg a lebutulást / lebutítást? A szerzők e bonyolult kérdések „előtörténetét” ábrázolják. Több aspektusból, általában olvasmányosan, szórakoztatva. Dicséretes tény, már csak azért is, mert olyan – máskülönben kényes, a dögunalommal, esetleg belterjes, szakmai szőrszálhasogatással „kecsegtető” – témákat elemeznek, mint például a műfajelmélet, történeti aspektusban. A bőséges filmidézetek élővé teszik az élettelennek hitt matériát.

A három műfajelméleti tanulmányt követő második részben akció-mozira, horrorra és sci-fire szűkül a kör. „Minden jól működő horrorfilm egyik legjellemzőbb vonása annak a félelemnek az ábrázolása, ami a normális és abnormális, az ismert és az ismeretlen közötti határ áthágásából ered” – állítja Douglas L. Rathgeb. Tételét, „Meseország” és „Szörnyföld” tudatalattinkban játszódó háborúját, tökéletesen illusztrálja a Halloween, illetve a Rémálom az Elm utcában.

Az emlékmást elemezve Fred Glass az „Új Rossz Jövő” darabok társadalomkritikai aspektusait hangsúlyozza: a lepusztult urbánus létet, mérhetetlen erőszakot, amnéziás médiát, a hatalom korrupt és kíméletlen alaptermészetét. Ebben a (cyberpunk) közegben már nem a húsvér homo sapiens, hanem a gépember a pozitívabb szereplő.

Edward Guerrero két klasszikus (A lény, A légy) remake-jében az AIDS-metaforára hívja fel a figyelmet. Noha Cronenberg másképp látja, a megfeleltetés nem alaptalan. A két mozi más szempontból is tanulságos: előre vetítették a kilencvenes években eluralkodó újrafeldolgozási lázat.

A trend alól a lesajnált, kiátkozott pornó se kivétel. A harmadik részben olvasható esszék e filmtípust elemzik – objektíven, szenvedélyektől mentesen, helyenként kvantitatív módszerekkel, s rendkívül tanulságosan. Hogyan különül el egymástól puha és kemény szex? Miként fogadja be, éli át a közönség a nem imitált nemi aktus látványát? Miért hamis azon közkeletű tétel, mely szerint a pornó-mozi a nőt szenvedő alanyként, a macho-fantázia kiszolgáltatott tárgyaként jeleníti meg? A kötet csúcspontját jelentő, magyar nyelven unikumnak (és merész vállalkozásnak) számító három tanulmány e kérdésekre (is) keresi a választ. Azóta viszont az XXX kiszorult a mozivászonról – manapság a videó-iparban, és főként a számítógép képernyőjén hódít. Nem kevés sikerrel…

Remélhetőleg a gondosan, szakmai hozzáértéssel válogatott (két) kötetre szintén szép siker vár. Hiányt pótolnak.

 

Új Mandátum Könyvkiadó, 2000


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3437