KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/augusztus
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• (X) : Szociográfia, szociofotó és szociofilm pályázat

• Báron György: Az iskola-alapító Illés György
• Muhi Klára: Egy hibátlan legenda Beszélgetés Kende Jánossal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Bábeli filmzavar Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Nánay Bence: A görögdinnye erotikája Tsai Ming-liang
• Vincze Teréz: Posztmodern, dinnyehéjban Huncut felhőcske
MÉDIA
• Szőnyei Tamás: Már fájl minden csók Táncdalfesztivál
• Vaskó Péter: A nézők meg a sztárok Megasztár
TELEVÍZÓ
• Greff András: Hosszú műszak 24
• Pápai Zsolt: Amerikai kinopravda Drót
• Szabó Tamás: Az emlékezés dramaturgiája A sziget foglyai – Lost 1-2. évad

• Ádám Péter: Folt a becsületen Dreyfus-ügy a moziban
• N. N.: Carné-filmek
VÁROSVÍZIÓK
• Kolozsi László: Csillagpor nélkül Privát Pest
KÖNYV
• Bán Zoltán András: Pesti szellemképek Gál László: „Csak a szépre…”
FESZTIVÁL
• Palotai János: A bomlás virágai ARIFF
• Teszár Dávid: Latin fieszta Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Hofi kora Magyar plazma
KRITIKA
• Muhi Klára: Anyámasszony Nyugalom
• Bori Erzsébet: Családban marad Balkán bajnok
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: Superman visszatér
• Géczi Zoltán: Ház a tónál
• Kárpáti György: Hidegzuhany
• Vajda Judit: The King
• Vörös Adél: A Karib-tenger kalózai 2. – A holtak kincse
• Vízer Balázs: Halálos iramban: Tokiói hajsza
DVD
• Pápai Zsolt: A tintahal és a bálna
• Nevelős Zoltán: Őrültek háza
• Tosoki Gyula: Kis hal
• Németh Áron: Suliláz

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem a kolera idején

Kolozsi László

Love in the Time of Cholera – amerikai, 2007. Rendezte: Mike Newell. Írta: Gabriel García Márquez regényéből Ronald Harwood. Kép: Affonso Beato. Zene: Antonio Pinto. Szereplők: Javier Bardem (Florentino Ariza), Laura Harring (Sara), Benjamin Bratt (Dr. Urbino), Gina Bernard Forbes (Digna), Giovanna Mezzogiorno (Fermina). Gyártó: New Line Cinema / Stone Village Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 138 perc.

 

Gabriel García Márquez regényei eddig ellenálltak a megfilmesítésnek (a kisregények nem), mert García Márqueznél az események, nem mindig, de igen sokszor, allegóriák: egy-egy érzést fejeznek ki. Egy, csupán történetté alakítva leírható benyomást. A szív mintha egy pillanatra lángra gyúlna – és nem hagyna maga után e pillanat leírható képeket, csak nyugtalanító érzeményeket, melyek kizárólag egy regény hálójával befoghatók. García Márquez történeteiben a hősök az érzéseknek vetik alá magukat. Mintha egyedül csak azok irányítanák a sorsukat. A García Márquez-regények – vagyis a sorsmegváltoztató, lenyűgöző érzések – fülledt dzsungelében egy filmes nem vághatott utat: a kubai filmfőiskolán forgatókönyvírást tanító szerző nem engedélyezte a legfontosabb művek megfilmesítését. Úgy tűnt, nagyon jól tudja, mi adaptálható, mi nem – és azt is, hogy miért nem. Nem egy esetben filmforgatókönyveiből merített ötletet regényeihez, az A szerelemről és más démonokról tulajdonképpen előbb volt film, mint könyv, és a korábbi sikertelen – bár a Szerelem a kolera idejénnél sikeresebb – García Márquez-átirat, Az ezredes úrnak nincs, aki írjon alapötlete is felbukkant már régi szkriptjeiben.

Mike Newell komolyan vette García Márquez legmívesebb, tehát A pátriárka alkonya után a legtöbb történet-metaforát tartalmazó könyvét, azt gondolta, hogy akkor jár el helyesen, ha képekkel festi meg García Márquez történeteit, ha hű marad a szöveghez: az eredmény magáért beszél. A hatalmas történelmi tabló, a rangos latin színészek (köztük a legrosszabb formáját hozó Javier Bardem), a furcsa akcentusok, a folyóvölgyek fülledt erotikája, a végtelen, komor esők, a szenvedély mindent átjáró illata, Shakira édes dalai – unalmas, mint egy háromhetes út a Rio Magdalénán. A sötét kabinokban kihágásra kész asszonyok is csak ideig-óráig csillapítják az érzést: ez a dzsungel elviseletlenül egyhangú. Egy hangon szól. A szerelem hangján. Ez az a hang, amit García Márquez is már csak egy igen leleményes történettel mer megszólaltatni: a könyv sokkal több szólamú. A cím is megtéveszthette a remek angol iparost (Harry Potter könnyebben megadta magát): a regény nem csak a szerelemről, és nem csak a kolera idejéről szól.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9277