KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/szeptember
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kelecsényi László: Zenthe Ferenc (1920–2006)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Bohémvéres történelem Portré Makk Károlyról
• Kovács András Bálint: Szép halak Beszélgetés Makk Károllyal

• Hirsch Tibor: Filmek a fekete dobozból A United 93-as
• Varró Attila: Hérosz a gépezetben Szuperhősök alkonya
• Jankovics Márton: Jófiúk szürkében Terrormozi 911 után
• Takács Ferenc: Vágyak, temetők Tennessee Williams
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Félistenek, szikével Kórház-sorozatok
• Jókúti András: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Nékám Petra: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Simonyi Balázs: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Reményi József Tamás: Katatónia Magyar plazma
KÖNYV
• Báron György: Párbeszéd Muhi Klára: Herskó
FESZTIVÁL
• Báron György: A vulkán alatt Taormina
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Raimunda dala Volver
• Muhi Klára: A székelyföldi Faust Az élet vendége – Csoma-legendárium
• Csillag Márton: Szerelmes nihilisták Egyetleneim
• Bori Erzsébet: Városi legenda Incze Ágnes: Randevú
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: A tigris a hóban
• Beregi Tamás: Trisztán és Izolda
• Barotányi Zoltán: Hajrá Ecsebeszte!
• Hungler Tímea: A testőr
• Wostry Ferenc: Rém rom
• Schreiber András: Köszönjük, hogy dohányzott!
• Hungler Tímea: Távkapcs
• Vajda Judit: A banditanők
DVD
• Kovács Marcell: George A. Romero zombi-tetralógiája
• Pápai Zsolt: Már nem lakunk itt
• Varró Attila: Búcsúlevél

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

David Lean-klasszikusok

Benke Attila

Híd a Kwai-folyón (Bridge on River Kwai) – angol–amerikai, 1957. Szereplők: William Holden, Alec Guiness, Sessue Hayakawa. 161 perc.

Arábiai Lawrence (Lawrence of Arabia) – angol–amerikai, 1962. Szereplők: Peter O’Toole, Alec Guiness, Anthony Quinn. 227 perc.

Forgalmazó: Sony Pictures Home Entertainment.

 

David Lean neve a páratlan igényességgel megrendezett irodalmi adaptációkkal, illetve drámai, ugyanakkor tudományos pontossággal elkészített történelmi és életrajzi filmekkel forrt össze. Lean első mesterműve a Kései találkozás románca volt a második világháború után, majd remekmívű Dickens-adaptációkkal folytatta, hogy az ötvenes évek második felétől – immár Hollywoodban – sorra forgassa kosztümös klasszikusait, melyek közül talán a Híd a Kwai-folyón és Arábiai Lawrence a legnevezetesebb.

A Híd a Kwai-folyón A majmok bolygóját is jegyző Pierre Boulle regénye alapján készült, és egy második világháborús burmai japán hadifogolytáborban játszódik, míg az Arábiai Lawrence az első világháború alatt az Oszmán Birodalom ellen kirobbant arab felkelésben aktív szerepet vállaló brit hadnagy, T. E. Lawrence feljegyzéseit fordítja át kalandfilmbe.

A két mű teljesen más perspektívát érvényesít: míg az egyhelyszínes Híd... inkább a passzív ellenálló Nicholson ezredes (Alec Guiness), a forróvérű Shears (William Holden) és a japán Saito (Sessue Hayakawa) ezredes konfliktusára épít, addig a nagyvolumenű, epikus Arábiai Lawrence címszereplője (Peter O’Toole) identitásváltozását mutatja be. Lean műveit viszont összeköti, hogy a korabeli, megfáradt és steril hollywoodi kosztümös filmekhez képest „élnek”, mely egyfelől annak köszönhető, hogy Lean nemcsak az autentikusság látszatát kívánta fenntartani, hanem valóban eredeti helyszíneken forgatott: A Híd a Kwai-folyón jeleneteit javarészt Ceylonban, míg az Arábiai Lawrence-t Marokkó és Jordánia mesés sivatagjaiban vették fel.

Jóllehet, a korszak amerikai stúdióinál bevett gyakorlatnak számított európai helyszíneken forgatni a gyártási költségek csökkentése végett, ám például a Kleopátra vagy A Római Birodalom bukása attól még avítt, teátrális darabok, hogy a spanyol pusztában készültek. David Lean azonban képileg is érdekessé teszi történeteit a vágással és a kameraszögekkel. A Híd a Kwai folyón emlékezetes jelenete, mikor Alec Guiness ezredesét megbüntetik, s vérző orral egész éjszaka vigyázban kell állnia. A kissé megdöntött kamera azonban felnéz rá, így szerencsétlen, legyőzött fogoly helyett méltóságteljes hősként látjuk a fegyvertelenül is bátran ellenálló brit parancsnokot.

David Lean klasszikusai a szó legnemesebb értelmében hősfilmek, melyek mellőzik a mesterkélt pátoszt és a hatásvadász heroizmust, és arra koncentrálnak, hogy válsághelyzetben az egyén miként tudja megőrizni erkölcsi tartását. Így a Híd a Kwai-folyón, s főleg az Arábiai Lawrence nagyon aktuális darabok manapság, mikor a Közel-Keleten ismét háború dúl, a nyugati ember pedig egyelőre sajnos távolról sem a hős szerepét tölti be.

Extrák: Werkfilmek, beszélgetés William Holdennel és Alec Guiness-szel, a Híd a Kwai-folyón John Milius filmrendező szerint. Képgaléria. A két film két külön kiadvány.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13062