KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/szeptember
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kelecsényi László: Zenthe Ferenc (1920–2006)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Bohémvéres történelem Portré Makk Károlyról
• Kovács András Bálint: Szép halak Beszélgetés Makk Károllyal

• Hirsch Tibor: Filmek a fekete dobozból A United 93-as
• Varró Attila: Hérosz a gépezetben Szuperhősök alkonya
• Jankovics Márton: Jófiúk szürkében Terrormozi 911 után
• Takács Ferenc: Vágyak, temetők Tennessee Williams
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Félistenek, szikével Kórház-sorozatok
• Jókúti András: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Nékám Petra: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Simonyi Balázs: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Reményi József Tamás: Katatónia Magyar plazma
KÖNYV
• Báron György: Párbeszéd Muhi Klára: Herskó
FESZTIVÁL
• Báron György: A vulkán alatt Taormina
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Raimunda dala Volver
• Muhi Klára: A székelyföldi Faust Az élet vendége – Csoma-legendárium
• Csillag Márton: Szerelmes nihilisták Egyetleneim
• Bori Erzsébet: Városi legenda Incze Ágnes: Randevú
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: A tigris a hóban
• Beregi Tamás: Trisztán és Izolda
• Barotányi Zoltán: Hajrá Ecsebeszte!
• Hungler Tímea: A testőr
• Wostry Ferenc: Rém rom
• Schreiber András: Köszönjük, hogy dohányzott!
• Hungler Tímea: Távkapcs
• Vajda Judit: A banditanők
DVD
• Kovács Marcell: George A. Romero zombi-tetralógiája
• Pápai Zsolt: Már nem lakunk itt
• Varró Attila: Búcsúlevél

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mindenki és senki

Lajta Gábor

 

Találomra felvett jelenetek – esetlegesen egymás mellé ragasztva: ezt a hatást kelti a film.

Egy gyilkosság kinyomozása lenne a történet gerince, de erről jóformán csak a film legelején és a végén van szó. Néha fölvetődik a kérdés: „Vajon ki lehet a gyilkos?”, aztán nem foglalkoznak vele többet. A bűnügy nyilván csak ürügy a rendezőnek egy bolgár falu bemutatására, ahol a cigányoktól a papig mindenki „a néphatalom szolgálatában áll” és bizony nem mennek olyan könnyen a dolgok; sok tudatlanságot, babonát, rosszakaratot kell még legyőzni... Elhangzik a címre utaló bölcsesség is: „Egyrészt nem hibás senki, másrészt mindenki hibás...” Ezeket a vérszegény tanulságokat csak erőszakkal húzhatjuk ki a filmből, mert a rendező nem igazít el bennünket. Az eltérő stílusú részleteket nem fogja össze sem kompozíciós elv, sem akár a legvégéről a történteket megvilágosító felismerés. Tér nélküli cselekedeteket látunk, arcokat, amelyek mögött nincsenek sorsok, pedig érezhető erőlködéssel földhözragadttá, néprajzi hitelességűvé akarják maszkírozni őket. Így csak sejthetünk valamit erről a távoli kis bolgár faluról; talán a fény színe, a levegő elképzelt szaga és némi egzotikum marad meg. Mert muszáj látnunk valamit a moziban, akkor is, ha nem láttatnak semmit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 42-43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7246