KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• N. N.: Hibaigazítás

• Radnóti Sándor: Határesetek 56-os filmek
• Dániel Ferenc: Hiánymozi 1956 képmásai
• Báron György: Az ötödik negyed A szabadság vihara
• Hungler Tímea: A harangöntés titka Beszélgetés Szilágyi Andorral
• Vágvölgyi B. András: Fehér paraszt Shohei Imamura
• Karátson Gábor: Mi történt valójában a hegyen? A Narayama balladája
• Fábry Sándor: Celluloid álmok bubusoknak Takeshis’
• Takács Ferenc: „Mi magunk” IRA-filmek
• Muhi Klára: Komoly, komoly világ Reggeli a Plútón
• Schubert Gusztáv: Toronyiránt 9/11 filmjei
• Hirsch Tibor: Amerika: zárva vagyunk World Trade Center
• Herpai Gergely: Sötét bábu Pixelterroristák
• Szabó Tamás: Okok, jelek, dolgok Shyamalan titokzatos világa
• Varró Attila: Az örök trónkövetelő A Stroheim-háromszög
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A képzelet tábornoka Tullio Kezich: Federico
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Fővárosa Arad Magyar plazma
KRITIKA
• Zoltán Gábor: Takargatott testek Férfiakt
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Miami Vice
• Kassai János: Románc és cigaretta
• Vajda Judit: Cseh Álom
• Pápai Zsolt: Sírugrók
• Herpai Gergely: Kárhozott szeretők
• Köves Gábor: Az ördög Pradát visel
• Vajda Judit: A parkolás művészete
DVD
• Varró Attila: Erőszakos zsaru
• Tosoki Gyula: Kőkemény Minnesota
• Vincze Teréz: Mátkaság és legényélet
• Pápai Zsolt: Véres sikátor

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Betépve

Nevelős Zoltán

 

George Jung igaz története abba a korszakba repít vissza bennünket, amikor az Egyesült Államok drogéhségét még csupán a piacon dolgozó néhány kisebb csempészvállalkozás igyekezett kielégíteni. Hősünk és társai az úttörők közé tartoztak, akik a hetvenes évek elején megteremtették a tiltott füvek és porok nagykereskedelmi importját. George maga szegénységgel küzdő, alsó középosztálybeli családból származott, de nagyra vágyott és a földi paradicsomot egy pillanatra el is érte. Aztán persze a fejére omlott az egész.

Noha a filmben a fegyvereknek nem sok szerep jut, a Betépve szerkezetét és témáját tekintve igazi gengszterfilm, előadásmódja pedig szűkebben Martin Scorsese újabb műfajkísérleteivel, a Nagymenőkkel, de legfőként a Casinóval rokonítja: színpompásan megidézett korszak, dögösen összeválogatott korabeli rockzene (néhol még ugyanazok a számok is szólnak, mint a Casinóban), sőt a családi kapcsolatok is éppolyan döntő szerepet kapnak, mint Scorsesénél. A érzelmi hangolás azonban Ted Demme esetében kevésbé durva, viszont annál szenvelgősebb, sőt kifejezetten célzatos. És ha a film utolsó szakaszának magánya és nyomorúsága nem lenne elég erős érv a drogok ellen, a vége főcím előtt felvillanó arckép a ma is börtönben sínylődő valódi George Jungról felér egy kiütéssel.

Ha nem Robert De Niróé volna, a nagy átalakulóművész cím Johnny Deppet illetné, aki itt hajlandó pajesz, lobonc haj és csúnya napszemüvegek mögé rejteni leányszíveket dobogtató fizimiskáját. Színésztársai vele egyenrangúan hitelesek, különösen az európaiak alakítása izgalmas: Franka Potente (A lé meg a Lola) mint beteges csempész-barátnő, Penelope Cruz mint feleség a tönkremenő házasságban és Jordi Molla (a Bigas Luna-gárdából) mint az áruló jóbarát.

Jonathan Demme unokaöccse, Ted Demme már az 1996-os Gyönyörű lányokkal jelét adta, hogy érzékeny az apró emberi pillanatokra, a Betépve pedig csak megerősíti, hogy Amerika egyik erős kismesterét tisztelhetjük benne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3442