KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Atlantisz – Az elveszett birodalom

Kömlődi Ferenc

 

Újabb Walt Disney produkció, újabb látványos tündérmese, ideális családi program szünidei matinénak, például vasárnap délelõtt. A szokásokhoz híven, ezúttal is tobzódunk a technikai trükkökben, mind a háromszázhatvankettõ digitális effektusban, melyekrõl a Disney-história legnagyobb rajzfilmes stábja gondoskodott. Ilyenkor nemcsak felesleges, de mérhetetlenül sznob attitûd lenne azon merengenünk, hogy mennyire bugyuta a forgatókönyv, mennyire kiszámítható a végkifejlet, a karakterek mennyire kidolgozatlanok, és így tovább. Egyébként, amennyire kidolgozatlanok, annyira szórakoztatóak, néha olyan érzésünk támad, hogy egyikük-másikuk valamelyik Rejtõ-regény lapjairól ugrott át egy haknira a Disney-hez. Legalábbis az Atlantiszra induló, kutatónak álcázott, valójában kincsrabló expedíció személyzete. Közéjük csöppen okostojás hõsünk, Milo James Thatch, foglalkozását tekintve térképész és nyelvész, máskülönben az elsüllyedt kontinens szakértõje. A történet 1914-ben játszódik, az akkori New York geográfiai múzeumából siklunk alá tengeralattjárónkon, Szküllák és Karübdiszek között, izgalmas hangeffektusokkal fûszerezve, a régmúlt mesebirodalmába, egy rontatlan Édenbe. Atlantiszba, atlantiszi nyelven, melyet a film kedvéért hozott létre Mark Okrand, a Star Trek vulkánjának és klingonjának hajdani kiötlõje. Szerelem és ármány szövõdik, színpompás és ózondús díszletek között. Furamód, nem érzékeljük a XX. századi nagyváros és az õsidõk közötti törést.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2435