KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nagy Kommunista Bankrablás

Barotányi Zoltán

 

A román Alexandru Solomon dokumentumfilmjének címe ezúttal tökéletesen árulkodó – a 75 perces alkotás beszámol Románia végtelennek tűnő sztálinista-totalitárius történelmének egyik legrejtélyesebb epizódjáról, a Román Nemzeti Bank pénzszállító autójának kirablásáról, az azt követő nyomozásról, a perről, no meg a megtorlásról. Mindehhez a szokott dokumentumfilmes eszközökön túl rendelkezésére áll egy igencsak konkrét történeti emlék: a Rekonstrukció című korabeli propagandafilm, amit a legfelsőbb pártvezetés instrukciójára, intenzív szekus kontroll mellett vettek fel – a vádlottak lelkes közreműködésével, akiknek ezért cserébe büntetésük enyhítését ígérték, amiből persze egy szót sem tartottak be (ahogy az a kirakatperek történetéből oly ismerős). Az alkotók kérdése mindenekelőtt az, hogy lehetséges-e az igazság kiderítése egy olyan közegben, ahol ennek a fogalomnak nincs is értelme. Még a sztálinista alapon klónozott kelet-európai bábállamok között is létezett egy abszurditási hierarchia – ebben alighanem Románia állt az élen, elvégre az életben maradt szemtanúk, szekusok és filmesek vallomásaiból olyan világ képe rajzolódik ki, ami még a Rákosi-kor társadalom- és politikatörténetének (továbbá az erre épülő folklórnak) ismeretében is meghökkenti a nézőt. Solomon-ék pontosan teszik fel a kérdést: mit is kezdhetett volna néhány magánember több millió lejjel – abban az időben, amikor a pénzt egyáltalán nem lehetett semmire elkölteni – pláne az azonnali lebukás veszélye nélkül. És végül kirajzolódik a vizsgálati koncepció, amelynek tökéletesen megfelel az összeszedett vádlottak szociológiai pozíciója: valamennyien zsidó származású, értelmiségi hátterű (alkalmanként ex-csekista) párttagok, akik úgymond cionista szervezkedésre használták volna a pénzt – ezt is ismerjük: akkoriban éppen a román párt zsidótlanítása (és magyar-mentesítése) volt soron. S ezzel szemben ott áll a csak zártkörű vetítésen bemutatott Rekonstrukció című ávós akciófilm, amelyben a vádlottak mindenféle ideológiai háttér nélküli lumpenek és paraziták. A vádlottak rég halottak, mi pedig csak az elénk tárt verziók egyforma hamisságát érzékeljük – s ezt talán a film legfőbb erényeként is felfoghatjuk – miközben abban a tekintetben is teljes bizonytalanságban maradunk, hogy egyáltalán megtörtént-e a legendás rablás vagy sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8528