KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Houdini – A halál mágusa

Varró Attila

Death Defying Act – amerikai, 2007. Rendezte: Gillian Armstrong. Szereplők: Guy Pearce, Catherina Zeta-Jones, Timothy Spall. Forgalmazó: Fórum Home Entertainment. 92 perc.

 

A magyar származású Harry Houdini nem csupán a XX. század leghíresebb szabadulóművésze és a spiritiszta hókuszpókuszok legádázabb leleplezője volt: 1917 és 1923 közt forgatott némafilmjei révén a filmtörténet első autentikus akció-auteurjének tekinthető, aki saját emberfeletti fizikai képességeire írt kalandfilmjeivel oly neves utódoknak taposott ösvényt, mint Buster Keaton (aki a fáma szerint neki köszönheti művésznevét), Douglas Fairbanks vagy akár Jackie Chan. A filmművészet mostanáig adós maradt a komoly hozzájárulásért: egy elferdített, misztifikált álomgyári biopic 1953-ból, pár érdektelen tévéfilm és két izgalmas, ám kurta szerep (Ragtime, Fairy Tale) után 2007-ig kellett várni az első játékfilmre, ami nem csupán életrajzi hűséggel, de az őt megillető kreativitással kezeli művészhősét.

A Houdini – A halál mágusa (különösen esetlen a magyar cím a gyönyörűen kétértelmű Halált megvető mutatványok eredetije mellett) a Nagy Houdini életének utolsó heteit dolgozza fel 1926 végén, fókuszában egy nagy publicitással kísért spiritiszta eseménnyel Edinburgh-ban, amely során egy helyi halottlátó nő kapcsolatot teremt a mágus édesanyjával, hogy kiderítse, melyek voltak a fia fülébe suttogott utolsó szavai. A kosztümös drámákban járatos ausztrál rendezőnő, Gillian Armstrong (Játék és szenvedély; Charlotte Gray) ezúttal is egy bizarr szerelmi kapcsolat és egy látványos vállalkozás melodrámai konfliktusára építi filmjét (a kikapós médium és a mintaférj mágus közt bimbózó románc alaposan átformálja mindkét fél eredeti motivációját), amelyet aztán fegyelmezett kézzel vezet végig a meredek fordulatokon, sőt a legjobb bűvésztrükkökhöz híven az előre ismert finálét is képes meglepetésként tálalni. Elegánsan levezényelt, élvezetes előadást teremt egy komor, párszereplős kamaradráma alapanyagából – akár egy bűvész a legegyszerűbb kártyatrükknél: hiába tudjuk, hogy puszta szemfényvesztő, mégsem a kezét figyeljük, inkább a felfénylő illúziót.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9904