KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/december
KRÓNIKA
• (X) : Hartley-Merrill Nemzetközi Forgatókönyvíró Pályázat
• Bikácsy Gergely: Gillo Pontecorvo (1919–2006)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Ég a tévé! Média-csőd
• Muhi Klára: A jövő bevillan Beszélgetés Bereményi Gézával
• Horeczky Krisztina: A felejtés misztériuma Beszélgetés Szász Jánossal

• Báron György: A Kék Duna keringők Jancsó Budapestje
• Kolozsi László: A dublőr város Budapest hollywoodi filmekben
• Kelecsényi László: Fordított világ Eltűnt mozik nyomában
• Ádám Péter: A tükör bosszúja Marilyn Monroe és a pszichoanalízis
• Molnár Miklós: Aktok térhatásban Az ismeretlen Harold Lloyd
• Herpai Gergely: Mona Lisa Underdrive Hősnők a számítógépes játékokban
• Ardai Zoltán: Klimax őrnagy Mamoru Oshii: Páncélba zárt szellem
• Köves Gábor: Éjfélkor indul útjára a gyönyör Éjféli moziláz
• Pápai Zsolt: Forró, mint a jég Robert Altman: Az utolsó adás
FESZTIVÁL
• Klacsán Csaba: Balkáni szél Pécsi filmünnep
• Varró Attila: Veteránok kapuzárás előtt Karlovy Vary
KÖNYV
• Gaál István: Esszé-napló Bikácsy Gergely: Saját Róma
KRITIKA
• Varga Balázs: Köztes lét Pálos György: Sztornó
• Reményi József Tamás: Pál utcai póló Szabadság, szerelem
• Stőhr Lóránt: Vaktölténnyel Vadászat angolokra
• Nevelős Zoltán: Szakadatlan pokol A tégla
• Vincze Teréz: Női válogatott Pályán kívül
LÁTTUK MÉG
• Váró Kata Anna: Hollywoodland
• Hungler Tímea: Bor, mámor, Provence
• Varró Attila: Füles
• Parádi Orsolya: Többet ne!
• Vajda Judit: Amin a muszlimok röhögnek
• Herpai Gergely: Bűnügyi regény
• Vízer Balázs: Alvilági játékok
• Köves Gábor: Flyboys
• Vajda Judit: Elvitte a víz
DVD
• Varró Attila: Új világ
• Tosoki Gyula: A svindlerek királya
• Pápai Zsolt: Arc
• Csillag Márton: Stan és Pan 2.: A Mosoly Országában

• Palotai János: Volt egyszer egy filmgyár… A standfotó művészete

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tenger zamata

Faragó Zsuzsa

 

Nosztalgia-film A tenger zamata. Arról a korról szól, amikor Olaszországban egy cipő hétezer lírába került, amikor Bobby Solo és a Beatles együtt „futott” Cassius Clay-vel és Hemingway-jel – a hatvanas évekről szól tehát, amikor minden olyan másmilyen volt. De milyen vajon?

Carlo Vanzina 1982-ben forgatott és 1964-ben játszódó filmje szerint hangos és nagyon színes volt, sütött a nap, az olasz tenger nagyon kék volt, a tévé nagyképernyős, a motorosok istenigazából szelídek voltak, nyaraláskor egymásba szerettek, majd ősszel elfeledték egymást a fiúk és a lányok, gyönyörű középkorú nők csábítottak el nyápic és művelt kamaszfiúkat és főleg: Rita Pavone énekelt.

Ennyi és nem több Vanzina nosztalgiájának tárgya. Ha ettől eltekintünk, egy laza epizód-szerkesztésű, bolondos nyaraló-filmet csinált, egy kicsit kényszeredett humorút, kicsit makarónisan olaszt, afféle túlhangos, túlgesztikuláló vicclap-olaszokról készült filmet, amit mindenki szívesen néz, éppen mert nincs benne az égvilágon semmi különös. Éppen mert minden eleme olyan jólesően ismerős.

Csupa ismeretlen fiatal olasz színészt látunk viszont, akiket csupa ismert fiatal magyar színész szólaltat meg: Máté Gábor, Bezerédi Zoltán, Szolnoki Tibor, Ráczkevei Anna, Herczeg Csilla – így tehát tanúi lehetünk annak, milyen az, amikor az egyébként pontos szinkron azért „válik le” a képről, mert a hangok súlyosabbak és érdekesebbek, mint a játszók maguk.

A film végén váratlanul 1982-be ugrunk. Ekkor látjuk a középkorúvá öregedett fiatalokat, amint újra összegyűlnek az egykori nyaralóhelyen, nézik egymást, sóhajtoznak, nemigen tudnak egymásnak mit mondani.

Ekkor válik világossá, mi után van nosztalgiája Vanzinának, miért helyezte nyaraló-filmjét tizennyolc évvel korábbra, ekkor értjük meg: nem a cipő ára és nem Rita Pavone, nem a világ volt igazából másmilyen 1964-ben, hanem az a néhány lány és fiú (Vanzina maga?) volt fiatal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/01 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5942


előző 1 következőúj komment

katikarcsi#3 dátum: 2008-07-25 17:03Válasz
Ha valakinek megvan A tenger zamata című film, akár videón akár DVD-n kérem írjon. Férjem kedvenc filmje, és szeretném neki megszerezni. Köszönöm. E-mail címem: kkata076@freemail.hu

Cuki#2 dátum: 2007-02-17 15:53Válasz
Szia Kisslacika!
Sikerült megszerezned?
Előzmény: Kiss #1

kisslacika#1 dátum: 2005-12-06 08:17Válasz
Egyik kedvenvc filmjeim közül való, cask sajnos nem lehet megtalálni sehol DVD-n....Pedig nagyon kéne...Ha valakinek megvan lécci írja meg hogy hol lehet megtalálni... kisslacika@kgb.hu
Köszi...