KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Gyilkos szezon

Bocsor Péter

Killing Season – amerikai, 2013. Rendezte: Mark Steven Johnson. Szereplők: Robert De Niro, John Travolta, Milo Ventimiglia. Forgalmazó: ProVideo. 91 perc.

A Gyilkos szezon alkotói bevallottan olyan mintákat követtek, mint A lápvidék harcosai (1968), a Gyilkos túra (1972) vagy A vadon foglyai (1997), amikor az érintetlen természetben élethalálharcot vívó, és közben morálisan felőrlődő férfiak küzdelmének toposzához nyúltak. Evan Daugherty forgatókönyvíró eredetileg a Shrapnel címet adta a történetnek, amelyben két, ellentétes oldalon harcoló második világháborús veterán évtizedekkel a háború után megpróbál leszámolni egymással és a saját múltjával. Noha a címet megváltoztatták, és az immár boszniai veteránok − egy az önbíráskodás bűnébe esett amerikai katona (Robert De Niro), és a brutális szerb szabadcsapat, a Skorpiók kínzómestere (John Travolta) − által vívott személyes háborút a jelenbe helyezték át, a forgatókönyv eredeti címe továbbra is kulcsot kínál a film alapkonfliktusának megértéséhez.

A közelmúlt háborús traumája ugyanis mindkettejük számára feldolgozhatatlan élménynek bizonyul, akár egy bennmaradt gránátrepesz, amelynek eltávolításához akaratra, vagyis a múlttal való szembenézésre, az ősellenségnek tett vallomásra van szükség. Olyan belső konfliktusra épül tehát a történet, amely remekül illeszkedik az említett filmes elődök tematikájába, és a két főszereplő izgalmas, eltérő irányú jellemfejlődését ígéri.

A film elején pergő képekben felvázolt ígéretes koncepciót azonban zavarba ejtően gyengén bontja ki Mark Steven Johnson rendező (Simon Birch, a kisember; Daredevil). Az egymáson keresztüli önmegértés lehetőségét kínáló párharc hamar mechanikus szerepcserék sorozatává silányul, amelyben az éppen nyerő helyzetben lévő, az ellenfelét foglyul ejtő fél közhelyes monológjai elég időt hagynak a másiknak, hogy az felülkerekedjék. Eközben hol túlzóan erőszakos, hol pedig már-már komikus kínzási módszerekkel − amilyen például a cukor helyett drámai mennyiségű sóval ízesített limonádé locsolása − araszolnak az így valóban megkönnyebbülést jelentő közös vallomás felé: mi egyformák vagyunk, te és én.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11673