KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

1492

Fáber András

„Megint egy évfordulós film!” – sóhajthatunk fel az olajnyomat-művészet sokat tapasztalt áldozataiként. Nem alaptalanul éppen, bár ezúttal többről is, másról is szó van. A tét nemcsak Amerika és a felfedezőjének kijáró örök hírnév meg dicsőség: emberi érdeklődésünk igazán a hősé, aki karakterében egy új világ – az Újkor – fia, a majdan mind jobban eluralkodó individuális embereszmény egyik korai megtestesülése. Persze felvonultatják előttünk a filmkészítők az obligát színes történelmi képeskönyv megelevenedett lapjait is (a nagyszerű Gerard Depardieu ágál a főszerepben, korhű leplekbe bújtatva), és óhatatlanul eszünkbe jut a Karinthytól ismert anekdota, amelyben az amerikai indián törzsfőnök hibátlan angolsággal így szólítja meg a partra szálló hajóst: „Kolumbusz úr?” Majd, az igenlő válasz hallatán így fordul feleségéhez: „Nos, anyjuk, akkor fel vagyunk fedezve!” Ám ebben a filmben nemcsak a szerencse a bátraké, hanem a pech is (hiszen a nagy felfedező nem azt fedezte fel, amit akart, és a film alcímében emlegetett földi paradicsom megteremtésével is kudarcot vallott) – s aggódni is kezdenénk, hogy a nagy embert elfelejti majd az utókor, ha nem tanultunk volna róla az iskolában.

Amiért mégsem kár ennyi szót vesztegetni rá, az a Kolumbusz figurájában magatartás-mintaként megjelenő mentalitás, amelynek tanulságát meg is fogalmazza a királynővel, I. (Katolikus) Izabellával folytatott egyik beszélgetésében. „Szörnyű ez a te új világod, Kolumbusz!” – mondja az uralkodónő, mire a levitézlett utazó így válaszol: „Miért, a régi olyan j6 volt?” Igaz, az ebből fakadó tanulság sem új, viszont aktuális.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1193