KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bagoly mondja verébnek

Gáti Péter

 

Hogy nagyfejű. A címbeli szólásmondást olyan esetek találó jellemzésére szokták használni, amikor a perlekedő felek nem sokat vethetnek egymás szemére. E bölcs szentencia címzettjei a Kubában jókora közönségsikert aratott filmben két korosztály képviselői – az idősödő szülőké és felnőtt gyermekeiké. A véletlen a fantáziátlanul kimódolt történetben nem csupán egy fiút és egy lányt sodor egymás mellé, hanem társtalan szüleiket is. Miközben a fiatal pár boldogságának a szülők részéről semmi sem állja útját, ők egyáltalán nem ilyen megértőek hasonló cipőben járó őseikkel. Elítélik vonzalmukat és igyekeznek megakadályozni ezt a késői románcot. A kölcsönös sértődöttségnek, az egyre inkább elmérgesedő helyzetnek csak a legifjabb nemzedék reprezentánsainak megszületése vet véget.

Rolando Diaz első játékfilmje a rendező – feltételezhető – szándéka szerint a generációs ellentéteknek állít vígjátéki görbe tükröt. Finom gúnnyal ábrázolni vagy csak éppen kifigurázni azonban olyan jelenségeket lehet, amelyeket a szerző igazán ismer. Ez a film viszont éppen fordítva, mintha csak azért készült volna vígjátéknak, hogy e műfaji védjegy oltalmában a dolgok felszínén megragadhasson. Az utazási reklámfilmek modorában és színeivel fotografált jelenetekből egy olyan – gondok nélküli, örökmosolyos – álomvilág képe rajzolódik ki, amelyben persze valódi konfliktusok sem léteznek. Így aztán a művészi görbe tükör is megszólalásig hasonlít a közönséges ablaküvegre.

Nem lehet semmit sem látni benne.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5569