KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/március
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Képtávíró

• Forgách András: Fecseg a mély Truman Capote
• Kolozsi László: Humor, hidegvérrel Capote és Hollywood
• Bikácsy Gergely: Arany és ólom Luchino Visconti
• Gelencsér Gábor: Reng a Föld Visconti neorealizmusa
• Hahner Péter: Észak Dél ellen Az amerikai polgárháború a mozivásznon
• Ardai Zoltán: A sötétség bábjai Ambrose Bierce
• Varró Attila: Rovar a borostyánban Guillermo del Toro
• Géczi Zoltán: Szemedben a világ Bábel
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Mikor ő szinte őszinte Magyar plazma
• Schubert Gusztáv: Mauni-Ka Hétperces sztárok
KÖNYV
• Kelecsényi László: A hetedik ajtó Makk Károly – Egy filmrendező világa
• Pápai Zsolt: Kedvencek temetője Az 501 legfontosabb film…
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kíntorna Emelet
• Báron György: A személyi követő balladája A mások élete
• Bori Erzsébet: Mélyvíz Noé bárkája
• Vajda Judit: Vaxerelem Lora
• Vaskó Péter: Sós szeksz S.O.S. szerelem!
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Grbavica
• Vaskó Péter: A dicsőség zászlaja
• Vincze Teréz: Dreamgirls
• Herpai Gergely: A boldogság nyomában
• Tosoki Gyula: Apró titkok
• Csillag Márton: Egy botrány részletei
• Varró Attila: Füstölgő ászok
DVD
• Pápai Zsolt: Szonatina
• Vincze Teréz: Jóbarátnők
• Tosoki Gyula: A Paradicsom… és a Pokol
• Varró Attila: Battle Royale

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Talaj nélkül

Miklósi Klára

Katy-Katerina, a csinos harmincas nő csehszlovák hazájában nem találja meg a számításait, Nyugat-Németországba disszidál. A vezérmotívum közhelyektől nem mentes témát ígér – a filmben még ennél is rosszabb történik.

Katy visszatérésének ugyanis nem elvi, hanem egészen konkrét okai vannak. A „szegény” disszidens főnöke szeretője lesz, egy-két konyak után titkos dokumentumokat szolgáltat ki pályakezdő és minden lében kanál volt egyetemi csoporttársának, és a végén csodálkozik, hogy kicsúszik a lába alól a „talaj. Belekeveredik egy látszólag politikai, valójában zsaroláson alapuló gyilkosságba. Ebből a helyzetből kell elmenekülnie. Csakhogy ilyen helyzetből a világon bárhol el kell menekülni, mi köze ehhez a disszidenséletnek, a honvágynak, esetleg a hazaszeretetnek?

A Talaj nélkül című csehszlovák film nem tudott egyértelműen sem stílust, sem tematikát, sem logikus cselekményt választani. Egyik szálból nem következik a másik, az egyik pillanat viszonylagos feszültségét sután hatástalanítja a másik erőltetett líraisága. Ezt a hangulati keveredést a film zenéje is okozza, olyan elmélázó, olyan merőben illusztratív jellegű, hogy sokszor kimondottan idegesítő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7875