KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 38. Magyar Filmszemle díjai
• Schubert Gusztáv: Erdőss Pál (1947–2007)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: Keleti végeken Játékfilmek
• Reményi József Tamás: Nulla sor, nulla betű Ópium
• Báron György: Végtelen történetek Dokumentumfilmek
• Pápai Zsolt: Vizsgák és székfoglalók Kísérleti- és kisjátékfilmek

• Géczi Zoltán: PTO 35MM Japán–amerikai háborús filmek
• Vaskó Péter: Mítosztemető A dicsőség zászlaja; Levelek Iwo Jimáról
• Wostry Ferenc: Vérvörösben Dario Argento
• Greff András: Egy másik szerelem krónikája Argento és Antonioni
• Orosdy Dániel: Horrorra akadva Lucio Fulci
• Varga Zoltán: Boszorkányok márpedig… A harag napja
• Sinkó István: Kettős megvilágításban Hammershoi és Dreyer
KRITIKA
• Varró Attila: Többszörös fénytörés Fekete Dália
• Gelencsér Gábor: A mulandóság életképei A hét nyolcadik napja
• Vaskó Péter: Milyen volt szőkesége Hasutasok
• Vajda Judit: Vénusz halála Kythéra
• Kárpáti György: Úttalan utakon Sínjárók
• Horeczky Krisztina: Tündérvölgy Sutkai bajnokok
• Teszár Dávid: Omnia vincit amor? Idő
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Főfőnök
• Kolozsi László: Elemi részecskék
• Pápai Zsolt: 300
• Vízer Balázs: Sunshine
• Vajda Judit: Hannibál ébredése
• Csillag Márton: Buhera mátrix
• Vajda Judit: Zene és szöveg
DVD
• Pápai Zsolt: Az árnyéklovas
• Kovács Marcell: Ízlésficam
• Tosoki Gyula: Az utolsó napok
• Varga Balázs: Forráspont

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Képzelt szerelmek

Forgács Nóra Kinga

Les amours imaginaires – kanadai, 2010. Rendezte és írta: Xavier Dolan. Kép: Stéphanie Anne Weber Biron. Szereplők: Xavier Dolan (Francis), Monia Chokri (Marie), Niels Schneider (Nicolas). Gyártó: Alliance Atlantis Vivafilm / Mifilifilms. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 95 perc.

 

A szemtelenül fiatal (21 éves) québeci rendező, író, producer és színészpalánta Xavier Dolan 2009-ben Megöltem anyámat című első nagyjátékfilmjével mutatkozott be a nemzetközi fesztiválporondon. A coming of age és coming out sztori között lebegő, önéletrajzinak hihető és intenzív élményt nyújtó, intellektuális kamaszmozit 2010-ben az eggyel idősebb korosztály, a fiatal felnőttek érzelmi életéről szóló Képzelt szerelmek követi.

A Képzelt szerelmek romantikus melodrámája a klasszikus szerelmi háromszög toposzát idézi, amit Dolan a nemi identitások megkeverésével szab 21. századi fazonra: Marie, a heteroszexuális lány és Francis, a homoszexuális fiú barátságát dúlja szét Nicolas feltűnése. Magnetikus vonzalom kötözi Marie-t és Francis-t is az angyali szépségű, nyitott elméjű, ám nárcisztikus és valós nemi identitást voltaképp nélkülöző Nicolas-hoz, aki beteljesülést nem ígérve épp a Marie-ban és Francisban lévő szeretetvágyat, űrt, reményt teszi láthatóvá és immáron elleplezhetetlenné. Marie és Francis érzelmeinek történetét úgy meséli el a film, mintha egyre rövidülő bejegyzéseket látnánk egy szentimentális filmnaplóban, egyre szaporodó leblendékkel elválasztva. A tagoltságot (ál)interjúk sora fokozza, ismeretlen fiatalok mesélik el a kamerának szerelmi csalódásaikat, reális kontextust adva a történetnek.

A klasszikustól eltérő keretezés, lassított felvételek, ismétlődések, intenzív hatású látványtervezés és remek zenehasználat teszik attraktívvá a Képzelt szerelmeket. A számtalan hatást magába olvasztó impresszív stílusnak, sűrű atmoszférájú jeleneteknek és az olykor kivételes erejű színészi jelenlétnek köszönhető, hogy Xavier Dolan filmje a szereplők árnyalt bemutatása nélkül egyenetlenségei ellenére is képes érzelmileg, érzékileg megérinteni nézőjét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10358