KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 38. Magyar Filmszemle díjai
• Schubert Gusztáv: Erdőss Pál (1947–2007)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: Keleti végeken Játékfilmek
• Reményi József Tamás: Nulla sor, nulla betű Ópium
• Báron György: Végtelen történetek Dokumentumfilmek
• Pápai Zsolt: Vizsgák és székfoglalók Kísérleti- és kisjátékfilmek

• Géczi Zoltán: PTO 35MM Japán–amerikai háborús filmek
• Vaskó Péter: Mítosztemető A dicsőség zászlaja; Levelek Iwo Jimáról
• Wostry Ferenc: Vérvörösben Dario Argento
• Greff András: Egy másik szerelem krónikája Argento és Antonioni
• Orosdy Dániel: Horrorra akadva Lucio Fulci
• Varga Zoltán: Boszorkányok márpedig… A harag napja
• Sinkó István: Kettős megvilágításban Hammershoi és Dreyer
KRITIKA
• Varró Attila: Többszörös fénytörés Fekete Dália
• Gelencsér Gábor: A mulandóság életképei A hét nyolcadik napja
• Vaskó Péter: Milyen volt szőkesége Hasutasok
• Vajda Judit: Vénusz halála Kythéra
• Kárpáti György: Úttalan utakon Sínjárók
• Horeczky Krisztina: Tündérvölgy Sutkai bajnokok
• Teszár Dávid: Omnia vincit amor? Idő
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Főfőnök
• Kolozsi László: Elemi részecskék
• Pápai Zsolt: 300
• Vízer Balázs: Sunshine
• Vajda Judit: Hannibál ébredése
• Csillag Márton: Buhera mátrix
• Vajda Judit: Zene és szöveg
DVD
• Pápai Zsolt: Az árnyéklovas
• Kovács Marcell: Ízlésficam
• Tosoki Gyula: Az utolsó napok
• Varga Balázs: Forráspont

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A holocaust a lengyel filmben

Szexterápia

Kovács Bálint

The Little Death – ausztrál, 2014. Rendezte és írta: Josh Lawson. Kép: Simon Chapman. Zene: Michael Yezerski. Szereplők: Bojana Novaković (Maeve), Ben Lawson (Glenn), Josh Lawson (Paul), Damon Herriman (Dan). Gyártó: Head Gear. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 95 perc.


Egy maga is egyre rosszabbul halló jelnyelvi tolmács feszengve közvetít a demens anyukáját szextelefon-szolgáltatása bevételeiből ápoló call-girl és a legalább minimális szexuális élvezet érdekében még a megalázó szituációt is vállaló siketnéma srác között: a remek helyzetkomikum, a kiszolgáltatottság és egymásra utaltság megkapó ábrázolása, meg az obszcenitásba csomagolt költőiség ilyen kiváló elegye miatt már önmagában érdemes volt leforgatni és megéri megnézni a Szexterápiát: Annak ellenére, hogy az ausztrál koituszkomédia a fent leírt utolsó epizódon kívül voltaképpen semmi újat nem tesz hozzá a jól ismert sablonhoz, amelyben különös szexuális vágyakból és gyakorlatokból kiindulva bomlik ki egy-egy pár minden krízise, öröme vagy leküzdendő problémája, és amelynek legutóbbi képviselője a kanadai Variációk szexre (Young People Fucking) volt.


Mert persze valójában nem a szexről szól a Szexterápia (sokatmondó, hogy szeretkező párokat is alig látni benne, és még a korhatárbizottság előtt sem nagyon kell pironkodnia Josh Lawson író-rendezőnek): a különféle szexuális preferenciák inkább komoly párkapcsolati-lélektani változások katalizátorai. Például a szomnofiliás férfi valójában nem szexuális élvezetet talál alvó felesége látványában, hanem ráébred, hogy csak ilyenkor érezheti magát embernek a túl kritikus és lenéző asszony mellett; ahogy a szerepjátékba belefeledkező férfiről is kiderül, hogy nemcsak a szex, hanem az élet is lehetetlen vele.


Az egymáshoz csak lazán fűződő szkeccsek színvonala egyenetlen: hol eredetiek és találóak, hol közhelyesebbek az ábrázolt lélektani folyamatok, ahogy a sokszor egészen frappáns és fekete, máskor igen kifinomult humor is néha a legolcsóbb komédiák szintjére süllyed – ami sehogyan sem illik a film egyébként mindvégig tagadhatatlan igényességéhez.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/12 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11959