KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Új idők vagy vidéki Hollywood Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Takács Ferenc: Véres játékok Joseph Losey
• N. N.: Joseph Losey (1909-1984)
• Baski Sándor: Pamflet mozgóképre Brit politikai utópiák
• Varró Attila: Feltételes mód Háborús játék
• Géczi Zoltán: Angol hidegvérfürdő Brit horrorfilmek újhulláma
• Földényi F. László: A gyanakvás tükrei NDK – visszanézve
• Turcsányi Sándor: Fal adja a másikat Szemrevaló – Új német filmek
• Németh György: Antik mozi Ókor a filmeken
• N. N.: Antik mozi
• Kovács Marcell: Csatazaj 300
• Molnár Gál Péter: Egy kövér ember meséi Huszár Pufi élete és halála
• Huszár Károly: Pufi Amerikában
FESZTIVÁL
• Bársony Éva: Angyalok és kísértetek Berlinale
• N. N.: Berlinale 2007
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Új kvíz, régi örömök Magyar plazma
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Össznemzeti kánon 303 magyar film…
KRITIKA
• Lengyel Nagy Anna: Privát királynő Miss Universe, 1929
• Reményi József Tamás: A fősodor Minden másképp van
• Vajda Judit: Bírák és vamzerek Nincs kegyelem
• Schubert Gusztáv: Magyar zagyva Az öszödik pecsét
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az álom tudománya
• Vincze Teréz: A 13-as
• Ardai Zoltán: Bajnokok
• Vízer Balázs: 56 csepp vér
• Herpai Gergely: Az utolsó jelentés
• Vajda Judit: Felforgatókönyv
• Mátyás Péter: Vadidegen
• Vízer Balázs: Orvlövész
DVD
• Kovács Marcell: Lucio Fulci horrorfilmjei
• Csillag Márton: Marie-Antoinette
• Tosoki Gyula: Bobby Long
• Pápai Zsolt: Különleges történetek

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

A törvény embere

Kentucky cowboy

Klág Dávid

Az év legerősebb amerikai tévészériája Elmore Leonard novellájára épül.

 

A tömegfogyasztásra szánt popkulturális terméket szokás két másik, sikeres előzmény kombinációjaként leírni. Az idén indult Justified című sorozatot nézve ez a képlet adja magát: Deadwood + Kemény zsaruk. Ha precízebbek akarunk lenni, még a Columbót is hozzá lehet venni. A két friss és sikeres sorozat már csak azért is eszünkbe juthat, mert a Justified két vezető színésze (Timothy Olyphant és Walton Goggins) azoknak is főszereplője volt, a ballonkabátos nyomozót pedig azért lehet felemlegetni, mert a Justified elsőre krimisorozatnak hat, ahol hétről hétre oldódnak meg újabb és újabb (egymással össze nem függő) bűnesetek.

Graham Yost sorozata mégsem adja meg ilyen könnyen magát, a felületes megítélés pontatlan és felelőtlen az évad legjobb sorozatával szemben, ugyanis a két említett széria legnagyobb erényeit viszi tovább: a ráérős, kiszámított történetmesélést és a karizmatikus, a hőst és az antihőst elválasztó határvonalon ingadozó főszereplőt.

Raylan Givens, a szűkszavú, anakronisztikus értékrendet követő rendőrbíró figurája két Elmore Leonard-regényben is szerepelt, de a Justified alapját a későbbi Fire In The Hole című novella adta. Givens a szövegben és a sorozatban is büntetésül tér vissza szülővárosába, a Kentucky-beli Harlan County-ba, mert Miamiban egy maffiózót szemtanúk előtt lőtt le. A szemtanúk nem tudtak arról, hogy a rendőrbíró egy igazi tizenkilencedik századi ultimátumot adott a megboldogultnak: huszonnégy órája van, hogy elhagyja a várost, különben golyót ereszt bele. Givens az idő lejártával megtalálta a bűnözőt, visszaszámolt és egy előrántott pisztolyra válaszul lőtt. A Justified is ezzel a jelenettel kezdődik és pontosan megadja a sorozat alaphangulatát, bemutatva főszereplőjét, a viselkedésében, öltözködésében, beszédjében, gesztusaiban és morális irányelveiben idejétmúlt rendőrbírót, aki, ha előveszi pisztolyát, akkor azért teszi, hogy öljön. A törvénykezés nem mindig nézi jó szemmel, de saját magát azzal nyugtatja, hogy minden alkalommal jogosan járt el – innen a sorozat címe.

Harlan County-ban Givens összetűzésbe kerül fiatalkori bányásztársával, Boyd Crowderrel, aki azóta a helyi árja testvériség vezetőjévé lett, találkozik iskolás szerelmével Ava Crowderrel, aki érkezésének éjszakáján végez erőszakos férjével, Boyd bátyjával, majd a szikár novella azzal ér véget, hogy a rendőrbíró egy pisztolypárbajban végez a neonácival ott, ahol a fivére is meghalt. A novella keserű véget ér, de Yost sorozata itt kap igazából erőre, ugyanis a képernyőn Boyd nem hal meg, hanem súlyosan megsebesül, börtönbe kerül, ahol hithű keresztényként kezd el viselkedni. Givens persze nem hisz neki, hiszen szabadlábon is gyakran takarózott gyanús eredetű Biblia-interpretációkkal, amikor a cionista világuralmat ostorozta, de Boyd igazi szándéka egészen az évad utolsó epizódjáig titokban marad. Addig a rendőrbírónak Kentucky vidékén számos, megannyi mellékszállal, családi viszállyal, párkapcsolati galibával terhelt, és erősen szimbolikus, a saját helyzetére reflektáló bűnügyet kell megoldania. Akárcsak más tévésorozatok nyomozóinak, neki is megvannak az állandó külső ismertetőjelei: a kalap, a csizma, a patkómintás gyűrű. Amikor az egyik részben egy kocsmai verekedésben ellopják a cowboy-kalapját, mintha egy félember sétálna a képernyőn.

A Justified történeti felépítése tökéletes példája annak, amit Jason Mittel „narratív komplexitásnak” nevez, azaz az epizodikus és a szerializált sorozatvezetés szintézisének. Azzal az apró módosítással, hogy Raylan Givens történeténél nem könnyű eldönteni, hogy pontosan milyen sorozattal állunk szemben: a pilot-epizód a novella sztoriját meséli el, zárt befejezés helyett nyitottal, a második rész az úgynevezett procedural drámákra emlékeztet (azaz a deduktív nyomozásokat bemutató tévésorozatokra), a harmadik úgyszintén, majd ahogy Boyd figurája kiszabadul a börtönből, az alapsztori visszatér. A Justified nézőszáma azonban az epizodikus felépítés megjelenésével lényegesen csökkent, mintha az amerikai közönség már a vaskosabb, szerializált drámáknak szeretné az idejét szentelni. A nyitó epizód négymilliós nézettsége viszont így is kiemelkedő, a gyártó FX csatorna történetében ugyanis csak egy sorozat indult jobban: a Kemény zsaruk.


JUSTIFIED – amerikai, 2010. Rendezte: Adam Arkin, Jon Avnet, Michael Dinner. Írta: Elmore Leonard, Graham Yost. Kép: Peter Levy. Zene: Steve Porcaro. Szereplők: Timothy Olyphant (Raylan Givens), Nick Searcy (Art Mullen), Joelle Carter (Ava Crowder), Jacob Pitts (Tim Gutterson). Gyártó: FX Productions / Nemo Films. Bemutató: RTL-Klub. 42 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10302