KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Új idők vagy vidéki Hollywood Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Takács Ferenc: Véres játékok Joseph Losey
• N. N.: Joseph Losey (1909-1984)
• Baski Sándor: Pamflet mozgóképre Brit politikai utópiák
• Varró Attila: Feltételes mód Háborús játék
• Géczi Zoltán: Angol hidegvérfürdő Brit horrorfilmek újhulláma
• Földényi F. László: A gyanakvás tükrei NDK – visszanézve
• Turcsányi Sándor: Fal adja a másikat Szemrevaló – Új német filmek
• Németh György: Antik mozi Ókor a filmeken
• N. N.: Antik mozi
• Kovács Marcell: Csatazaj 300
• Molnár Gál Péter: Egy kövér ember meséi Huszár Pufi élete és halála
• Huszár Károly: Pufi Amerikában
FESZTIVÁL
• Bársony Éva: Angyalok és kísértetek Berlinale
• N. N.: Berlinale 2007
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Új kvíz, régi örömök Magyar plazma
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Össznemzeti kánon 303 magyar film…
KRITIKA
• Lengyel Nagy Anna: Privát királynő Miss Universe, 1929
• Reményi József Tamás: A fősodor Minden másképp van
• Vajda Judit: Bírák és vamzerek Nincs kegyelem
• Schubert Gusztáv: Magyar zagyva Az öszödik pecsét
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az álom tudománya
• Vincze Teréz: A 13-as
• Ardai Zoltán: Bajnokok
• Vízer Balázs: 56 csepp vér
• Herpai Gergely: Az utolsó jelentés
• Vajda Judit: Felforgatókönyv
• Mátyás Péter: Vadidegen
• Vízer Balázs: Orvlövész
DVD
• Kovács Marcell: Lucio Fulci horrorfilmjei
• Csillag Márton: Marie-Antoinette
• Tosoki Gyula: Bobby Long
• Pápai Zsolt: Különleges történetek

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Köszönöm, jól!

Kránicz Bence

Dakujem dobre – szlovák-magyar, 2012. Rendezte: Prikler Mátyás. Írta: Prikler Mátyás és Marek Lescák. Kép: Peter Balcar és Milan Balog. Zene: Dusan Kozák. Szereplők: Mokos Attila (Attila), Miroslav Krobot (Miroslav), Várady Béla (Béla), Zuzana Mauréry (Zuzana). Gyártó: MPhilms. Forgalmazó: Cirko Film Kft. 133 perc.

 

A 2011-es Filmszemlén nálunk is vetítették Prikler Mátyás főiskolásként forgatott, azonos című kisfilmjét. Akkor a Diákzsűri fődíját kapta a szlovákiai magyar rendező munkája, ami eleve nagyjátékfilmnek íródott, és éppen a fesztiválsikerek hatására készülhetett el az eredetileg tervezett változat. A több mint kétórásra hízott végső verzió lehetőséget adott Prikler számára, hogy a gyerekei által idősotthonba száműzött nagypapa rövidfilmes története mellett két, hasonlóan nyomasztó szituációt mutathasson be, társadalmi tablóvá kerekítve a cseppet sem irigylésre méltó, ám túlontúl ismerős élethelyzeteket.

A hosszú beállításokban kibontakozó, Dogma-stílben alulvilágított jeleneteket szemlélve semmiképp sem a filmtörténet vidámabb darabjai ötlenek fel a nézőben. A Köszönöm, jól! előképeit inkább Tarr Béla korai szociodrámái, Robert Altman sokszálú mozaikfilmjei és a kortárs román mozi jeles alkotásai között kereshetjük. Noha az ábrázolt sorsképletek egyetemesek, az átható kelet-európai depresszió az utolsó füstszagú faliszőnyegen is érezhető – az első perctől kezdve tudjuk, hol járunk. Abban a hétköznapi purgatóriumban, ahol egy családi vitában pillanatok alatt húsbavágóan kegyetlen, visszavonhatatlan mondatokat vághatnak egymás fejéhez a magukból kikelt rokonok, és ami akkor sem igen lenne elviselhetőbb, ha éppen nem sújtaná gazdasági válság a vidéket. A kihűlő érzelmek és szétcsúszó életek erős színészi pillanatokat eredményeznek, a ragyogó szereplőgárdából talán a kidobott férjet alakító Mokos Attila emelhető ki külön. Számos erénye mellett Prikler elsőfilmje kijózanítóan hathat a magyarországi néző számára, amennyiben viszonylag problémamentesnek mutatja a szlovák-magyar viszonyt, ráirányítva a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi kérdés mit sem számít, ha az emberi együttélés alapjaiban bizonyul lehetetlennek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11685