KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Új idők vagy vidéki Hollywood Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Takács Ferenc: Véres játékok Joseph Losey
• N. N.: Joseph Losey (1909-1984)
• Baski Sándor: Pamflet mozgóképre Brit politikai utópiák
• Varró Attila: Feltételes mód Háborús játék
• Géczi Zoltán: Angol hidegvérfürdő Brit horrorfilmek újhulláma
• Földényi F. László: A gyanakvás tükrei NDK – visszanézve
• Turcsányi Sándor: Fal adja a másikat Szemrevaló – Új német filmek
• Németh György: Antik mozi Ókor a filmeken
• N. N.: Antik mozi
• Kovács Marcell: Csatazaj 300
• Molnár Gál Péter: Egy kövér ember meséi Huszár Pufi élete és halála
• Huszár Károly: Pufi Amerikában
FESZTIVÁL
• Bársony Éva: Angyalok és kísértetek Berlinale
• N. N.: Berlinale 2007
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Új kvíz, régi örömök Magyar plazma
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Össznemzeti kánon 303 magyar film…
KRITIKA
• Lengyel Nagy Anna: Privát királynő Miss Universe, 1929
• Reményi József Tamás: A fősodor Minden másképp van
• Vajda Judit: Bírák és vamzerek Nincs kegyelem
• Schubert Gusztáv: Magyar zagyva Az öszödik pecsét
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az álom tudománya
• Vincze Teréz: A 13-as
• Ardai Zoltán: Bajnokok
• Vízer Balázs: 56 csepp vér
• Herpai Gergely: Az utolsó jelentés
• Vajda Judit: Felforgatókönyv
• Mátyás Péter: Vadidegen
• Vízer Balázs: Orvlövész
DVD
• Kovács Marcell: Lucio Fulci horrorfilmjei
• Csillag Márton: Marie-Antoinette
• Tosoki Gyula: Bobby Long
• Pápai Zsolt: Különleges történetek

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jack Reacher: Nincs visszaút

Csiger Ádám

Jack Reacher: Never Go Back – amerikai, 2016. Rendezte: Edward Zwick. Írta: Lee Child regényéből Marshall Herskovitz. Kép: Oliver Wood. Zene: Henry Jackman. Szereplők: Tom Cruise (Reacher), Cobie Smulders (Susan), Danika Yarosh (Samantha), Patrick Heusinger (Hunter). Gyártó: Paramount Pictures / Skydance Media. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 119 perc.

 

A hollywoodi sequelek látványosabbak és grandiózusabbak elődeiknél, kivéve néhány rendhagyó folytatást, melyek alkotói próbáltak nem beleesni ebbe a csapdába, és nem előre, hanem inkább visszaléptek egyet. A Star Wars: Az ébredő erő főleg nosztalgiát és bevált csavarokat kínált az előzmény-trilógia akcióorgiájához és világteremtéséhez képest, de a tökéletes példa a retró sequelre a Mission Impossible: Titkos nemzet. Illetve most már ez az újabb film a Tom Cruise-Christopher McQuarrie duótól, amiről sokat elárul, hogy hatásosnak szánt, a trailerben is megmutatott nyitójelenetében egyáltalán nincsen képkereten belüli akció.

A kiszolgált veterán Reacher továbbra is hajléktalan, bár nem az utcán, hanem szállókon él, és füleseket ad egykori munkaadóinak a katonai rendőrségnél. Épp randevúra hívná női összekötőjét, amikor a csinos őrnagyot megvádolják kémkedéssel. A nyomozó összeesküvés áldozata: egy afganisztáni ügy alkalmával darázsfészekbe nyúlt. Reacher megszökteti: folytatniuk kell a nyomozást, hogy tisztázzák magukat, de közben a hatóságok mellett egy privát katonai cég emberei is vadásznak rájuk.

Látványos szekvenciákban tehát nem bővelkedik a film, még ha nem is hiányoznak belőle a harcjelenetek. Akcióthrillerként és hard boiled krimiként meglehetősen kiszámítható a cselekmény. Cruise hiteltelen keménykezű héroszként, az öntudatos nőkarakter szerepe kimerül a főhős macsóságának kompenzálásában, az antagonista pedig érdektelen. Lee Child író és Edward Zwick rendező története inkább drámaként működik: a hős megváltását nem egy romantikus affér hozza el, hanem az, hogy apasági keresetet nyújtottak be vele szemben, állítólagos lánya pedig a katonai cég bérgyilkosainak célkeresztjébe kerül. Reacher, az őrnagy és a tini fruska menekülés és nyomozás közben családdá kovácsolódik, konfliktusaik a film fénypontjait jelentik a műfaji szálhoz képest.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13005