KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Új idők vagy vidéki Hollywood Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Takács Ferenc: Véres játékok Joseph Losey
• N. N.: Joseph Losey (1909-1984)
• Baski Sándor: Pamflet mozgóképre Brit politikai utópiák
• Varró Attila: Feltételes mód Háborús játék
• Géczi Zoltán: Angol hidegvérfürdő Brit horrorfilmek újhulláma
• Földényi F. László: A gyanakvás tükrei NDK – visszanézve
• Turcsányi Sándor: Fal adja a másikat Szemrevaló – Új német filmek
• Németh György: Antik mozi Ókor a filmeken
• N. N.: Antik mozi
• Kovács Marcell: Csatazaj 300
• Molnár Gál Péter: Egy kövér ember meséi Huszár Pufi élete és halála
• Huszár Károly: Pufi Amerikában
FESZTIVÁL
• Bársony Éva: Angyalok és kísértetek Berlinale
• N. N.: Berlinale 2007
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Új kvíz, régi örömök Magyar plazma
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Össznemzeti kánon 303 magyar film…
KRITIKA
• Lengyel Nagy Anna: Privát királynő Miss Universe, 1929
• Reményi József Tamás: A fősodor Minden másképp van
• Vajda Judit: Bírák és vamzerek Nincs kegyelem
• Schubert Gusztáv: Magyar zagyva Az öszödik pecsét
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az álom tudománya
• Vincze Teréz: A 13-as
• Ardai Zoltán: Bajnokok
• Vízer Balázs: 56 csepp vér
• Herpai Gergely: Az utolsó jelentés
• Vajda Judit: Felforgatókönyv
• Mátyás Péter: Vadidegen
• Vízer Balázs: Orvlövész
DVD
• Kovács Marcell: Lucio Fulci horrorfilmjei
• Csillag Márton: Marie-Antoinette
• Tosoki Gyula: Bobby Long
• Pápai Zsolt: Különleges történetek

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az élet napos oldala

Szalkai Réka

Solsidan – svéd, 2017. Rendezte: Felix és Mans Herngren. Írta: Jesper Harrie. Kép: Viktor Davidson. Zene: David Engellau és Love Martinsen. Szereplők: Felix Herngren (Alex), Mia Skaringer (Anna), Johan Rheborg (Fredde), Josephine Bornebusch (Mickan), Henrik Dorsin (Ove). Gyártó: FLX / Jarowskij AB. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 104 perc.

 

Az élet napos oldala svéd címe (Solsidan) egyben egy sznob lakónegyed Saltsjöbadenben, Stockholm egyik elegáns elővárosában, itt élnek főhőseink is. Anna és Alex éppen válnak, mivel a nő új szerelemre talált – erre barátaik, Fredde és Mickan (valamint a néző számára), a gyerekekkel töltött karácsonyi vacsora alatt derül fény. A férfiak láthatóan összetartanak, míg Mickan Annával is próbálja tartani a kapcsolatot: új partnerét is meghívja vendégségbe, habár kiderül róla, férje régi kollégája. Közben a menő fogorvos Alex megismerkedik Bellával, aki stílszerűen műfogsorokat árul. Kettejük között azonnal egyértelművé válik a kölcsönös vonzalom, így Alex sem marad sokáig facér. Akár teljes lehetne a happy end, az élet azonban nem ilyen egyszerű, hőseinket várja még egy-két meglepetés.

A fentiekből jól látszik, a Herngren-páros alkotása nem éppen filozófiai mélységekben kutakodik: filmjük az azonos című televíziós komédia-sorozatra épül, amely 2010 és 2015 között öt évadot élt meg. Ami a tévében poén és dramaturgia szintjén működik, a mozivásznon nem mindig találja meg a helyét. Főleg, mivel az alkotók mintha elvárnák a nézőtől, hogy ismerje a szereplők sorozatbeli előtörténetét. Noha maga a szüzsé, viszonylagos egyszerűségénél fogva, a tévéepizódok ismerete nélkül is követhető, pont azokat a nüanszokat nem érti meg az egyszeri néző, amelyektől a film érdekesebbé válhatna. A stockholmi napos oldal, illetve az annál csak még rongyrázóbb svéd fürdőváros, Torekov újgazdagjainak csetlése-botlása inkább csak bohózat, mint emberi dráma vagy éppen társadalomkritika – bár valószínűleg az alkotók sem voltak ambiciózusabbak ennél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13732