KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Új idők vagy vidéki Hollywood Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Takács Ferenc: Véres játékok Joseph Losey
• N. N.: Joseph Losey (1909-1984)
• Baski Sándor: Pamflet mozgóképre Brit politikai utópiák
• Varró Attila: Feltételes mód Háborús játék
• Géczi Zoltán: Angol hidegvérfürdő Brit horrorfilmek újhulláma
• Földényi F. László: A gyanakvás tükrei NDK – visszanézve
• Turcsányi Sándor: Fal adja a másikat Szemrevaló – Új német filmek
• Németh György: Antik mozi Ókor a filmeken
• N. N.: Antik mozi
• Kovács Marcell: Csatazaj 300
• Molnár Gál Péter: Egy kövér ember meséi Huszár Pufi élete és halála
• Huszár Károly: Pufi Amerikában
FESZTIVÁL
• Bársony Éva: Angyalok és kísértetek Berlinale
• N. N.: Berlinale 2007
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Új kvíz, régi örömök Magyar plazma
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Össznemzeti kánon 303 magyar film…
KRITIKA
• Lengyel Nagy Anna: Privát királynő Miss Universe, 1929
• Reményi József Tamás: A fősodor Minden másképp van
• Vajda Judit: Bírák és vamzerek Nincs kegyelem
• Schubert Gusztáv: Magyar zagyva Az öszödik pecsét
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Az álom tudománya
• Vincze Teréz: A 13-as
• Ardai Zoltán: Bajnokok
• Vízer Balázs: 56 csepp vér
• Herpai Gergely: Az utolsó jelentés
• Vajda Judit: Felforgatókönyv
• Mátyás Péter: Vadidegen
• Vízer Balázs: Orvlövész
DVD
• Kovács Marcell: Lucio Fulci horrorfilmjei
• Csillag Márton: Marie-Antoinette
• Tosoki Gyula: Bobby Long
• Pápai Zsolt: Különleges történetek

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A másik oldalon

Vajda Judit

Auf der anderen Seite – török-német, 2007. Rendezte és írta: Fatih Akin. Kép: Rainer Klausmann. Zene: Shantel. Szereplők: Nurgül Yesilçay (Ayten Öztürk), Baki Davrak (Nejat Aksu), Tuncel Kurtiz (Ali Aksu), Hanna Schygulla (Susanne Staub), Patrycia Ziolkowska (Charlotte Staub). Gyártó: Dorje / Anka / Norddeutscher Rundfunk (NDR). Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 122 perc.

 

2004-es műve, a Fallal szemben után a németországi török rendező, Fatih Akin „szerelem, halál, ördög”-trilógiájának második darabját is elkészítette A másik oldalon címmel. A telivér, érzelmes szerelmes balladát követően itt is központi szerepet játszanak a mély érzelmek: a többszereplős, fordulatos cselekmény eleve rendkívül sok erős érzelmi elemet rejt magában, amit a német és török színészek átélt játéka is hangsúlyoz. Ehhez csatlakozik az a több, hatásos suspense-helyzet (amikor az egymást keresők mindig éppen csak elkerülik egymást), ami igen erős azonosulásra készteti a nézőt. Mintegy ezeket ellensúlyozva azonban Akin számos elidegenítő effektust használ: a rövid felvezetést követő, egy egész filmen át tartó flash-backkel megbontja a kronológiát; alkotását három nagyobb egységre szedi szét, melyeknek alcímében elárulja, ki fog meghalni az elkövetkezendőkben. A rendező ezenkívül olyan formán is szétdarabolja művét, hogy egyfolytában váltogatja a főhősöket benne.

Az egység ennek ellenére mégis megteremtődik Akin munkájában, hiszen például rengeteg párhuzam szövi át. Mindegyik hőse keres valakit, és ezt a lázas kutatást szinte stafétabotként adják át egymásnak az egyes figurák (az elején az öreg Ali társat keres magának a prostituált személyében, majd fia a prosti lányát kezdi el keresni, aki után a következő epizódban többen, mások is lázasan kutatnak stb.). Az alkotói pályán átvonuló, filmek közti koherenciaként pedig mindebben a Fallal szemben zárásának isztambuli keresés-motívuma folytatódik. A párhuzamok ezenkívül egy-egy jelenet – többféle variációban való – megismétlődésében is megjelennek. Szintén erőteljes párhuzamot jelentenek a filmben a személyiségcserék: minden hős drasztikus identitásváltáson megy keresztül (a legérdekesebb ezek közül, amikor az Isztambulba érkező németországi török egyetemi professzor átveszi egy Törökországban élő német könyvesboltjának vezetését – a két férfi ráadásul külsőleg is hasonlít némileg egymásra, amit a jelenetben kifejezetten hangsúlyoz a kamera).

A Fallal szemben elsöprő, végletes érzelmei mindent egy lapra tettek fel, és nyertek – A másik oldalon sokkal összetettebb. A hasonlóan hangsúlyos érzelmek, a melodrámai fordulatok mellett a forgatókönyvíró-rendező jóval finomabb, visszafogottabb eszközökkel is operál, ezzel időnként egy másik török alkotó, Nuri Bilge Ceylan munkáit (Messze, Éghajlatok) megidézve. „Filmkészítőként azt tartom kihívásnak, hogy ne ismételjem önmagam” – vallja Akin. Ez csont nélkül sikerült neki. Mindezek fényében alig várjuk a trilógia befejező darabját.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9326