KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/június
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• Kézdi-Kovács Zsolt: Madaras József (1937–2007)

• Schubert Gusztáv: Ha Philip K. Dick
• N. N.: Dick-adaptációk
• Kömlődi Ferenc: Android-fantáziák Philip K. Dick és az új robotika
MAGYAR MŰHELY
• Frivaldszky Bernadett: Tárgyiasult gondolatok Beszélgetés Banovich Tamással
• Kolozsi László: A hallható film Beszélgetés a hangról
• Balázs Gábor: Ópium – hangkritika A véső hangja
• Kolozsi László: Római harsonák Rózsa Miklós
• Csala Károly: A sodrástól távol Gaál István fotográfiái
TITANIC
• Baski Sándor: Vészjelzések a fedélzetről Titanic disztópiák
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Titanic
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány

• Ardai Zoltán: Nyári oktatás Kultmozi: Baleset
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: Zidane, az antihős Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Történelem: tarka és trendi Magyar plazma
KÖNYV
• Palotai János: A rajzoló rendező Eizenstein Erósza
KRITIKA
• Vincze Teréz: Irodalom a dobozban János és Viola; A veinhageni rózsabokrok
• Vízer Balázs: Forradalmi groteszk Liberté 56
• Gelencsér Gábor: Szerkesztői üzenet Tavasz, nyár, ősz
• Győrffy Iván: Asztali beszélgetések A hét főbűn (Bűnök ezek?)
• Takács Ferenc: Az istenek szomjaznak Felkavar a szél
• Wostry Ferenc: Mozik a 42. utcában Grindhouse
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fekete könyv
• Nevelős Zoltán: Melquiades Estrada három temetése
• Kolozsi László: Kubrick menet
• Pápai Zsolt: Zodiákus
• Vajda Judit: Transylvania
• Vízer Balázs: 23-as szám
• Herpai Gergely: Pókember 3.
• Klacsán Csaba: Megérzés
DVD
• Pápai Zsolt: A fantomlakó
• Pápai Zsolt: Jóasszony
• Tosoki Gyula: Néma gyilkos
• Alföldi Nóra: Hét vérfoltos orchidea

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Életre-halálra

Halász Tamás

 

Az Életre-halálra olyan film, amelynek beltartalma sebesen és zökkenőmentesen szívódik fel az ember memóriájában. A síkból alig kiemelkedő, unalmas színészi alakításokra bütykölt történet kifolyik a tudatból, végig, le a bokán. A képi világnak pedig talán egyetlen percében sem ismerhető fel az újdonság ereje, vagy mije.

Rejtélyes Főhősünket, Délceg Fekete Férfit egy közúti balesetben kapja el a rendőrség, majd rabszállító repülőgépen fuvarozzák valami helyi szuperbiztos börtönbe. A gép látványosan lezuhan. Főhős meglép. Nyomában pedig Kőkemény Ám Megfáradt Főrendőr-Róka terem – kiegészítője: Szerelmes, Megfáradt Rókáné – a csapatával (Bájosan Lökött Fekete Lány, Fejhangú Lelkes Slemil, Tömöttbajszú Angolszász), ledúlva Töketlen Helyi Seriffet. Csatlakozik hozzájuk lelkes segítő képében Sármőr Áspiskígyó. Belépnek a képbe államtitkok, a kínai Vörös Ármány, aktatáskák Tajvan leigázásának terveivel, mely bár kicsi, de nem valószínű, hogy egy aktatáskán ekkorát buktázna. Természetesen feltűnik Hátráltató Szkeptikus Nagyfőnök is. Főrendőr+Csapat üldöz, megtekinthető Tennessee Állam egyik festői mocsara, mint bújkálódási tereptárgy. Főhősnek folyamatosan nyomában lehetünk: kedvese, (tényleg) Szép Fehér Lány a veszte: őt hívogatja, lehallgatott mobilon. Kiderül, Fekete Délceg Főhős az Állam ügynöke és rájött, Valami Nagy Disznóságra (VND), így halnia kell, ha már nem sikerült örökre lesitteltetni. Nagyfőnök szkepsziséről kiderül persze: kollaborálás – bevonódott VND-ba –, de mire elmondaná titkát, Kínai Ügynök (ál-kultúrattasé) lelövi. Áspiskígyó az ő és a Vörösök meghosszabbított keze, ügyetlenkedése csak álca, ő a helyi hátráltatási fiókképviselet, a nyomozás során végig le szeretné puffantani Főhőst, de mindig mellé sikerül. Nyomozók és Főhős oldalán egyaránt felvonul a holnapután összes technikai vívmánya, álmélkodunk (mi még a szkennernél tartunk). Az End természetesen Hepi, bár visszafogottan, mert, akárcsak a film, ez is PC, és el kell gondolkodni rajta, önkritikával, hogy az árulás és korrupció milyen rossz dolog.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3745