KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/július
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• N. N.: Helyreigazítás
• Ádám Péter: Jean-Claude Brialy (1933–2007)
KÍNAI FILM
• Teszár Dávid: A kínai film nagy ugrása Zhang Yi-mou
• Hirsch Tibor: Kína felett az ég Bábeli történetek
• Géczi Zoltán: A Sárkány közbelép Kínai filmpiac
REKLÁMÖZÖN
• Barotányi Zoltán: Bemegyek, kijövök Reklámfilmek a Kádár-korban
• Vaskó Péter: Hidratált szamárbőr Reklám a moziban
• Kolozsi László: A PH-semleges élet Beszélgetés a magyar reklámról
• Schubert Gusztáv: Hátsó gondolat Magyar plazma
KULTUSZMOZI
• Csont András: A csábítás főkönyve Don Giovanni
DOKU/FIKCIÓ
• Muhi Klára: Ha nem nyomod a falat… Beszélgetés Almási Tamással
• Báron György: A valóság meséi Jean Rouch
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Keleti kapcsolat Mediawave
• Stőhr Lóránt: Filmnyelvjárások Dialëktus
• Wostry Ferenc: Jigoku! Udine
HATÁRSÁV
• Palotai János: Mozgófénykép Fotográfiák a Ludwig Múzeumban
KRITIKA
• Lajta Gábor: A meztelen kép Goya kísértetei
• Muhi Klára: A művész és az inkvizítor Goya kísértetei
• Pápai Zsolt: Veszélyesen édes Neil Armfield: Candy
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Piaf
• Vajda Judit: Aranykapu
• Kolozsi László: Sötétkékmajdnemfekete
• Parádi Orsolya: Miss Potter
• Csillag Márton: Vaskabátok
DVD
• Csillag Márton: ©vejk, a derék katona 1–2.
• Pápai Zsolt: A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet
• Tosoki Gyula: A matador
• Klág Dávid: 9 dal

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hová tűnt Agatha Christie?

Harmat György

 

Könnyű kimondani (hisz igaz), hogy ez a film híres emberek magánéletében vájkáló giccstermék, lassan kibontakozó féltékenységi dráma, lila szerelmi románc és közhelyekből kirakott lélektani elemzés, mégis vonzó, mert izgalmas krimi, szellemes társalgási vígjáték.

A kiindulópont az, hogy „a detektívregény királynője” 1926 decemberében eltűnt, és erről a néhány napról 50 évvel későbbi haláláig sem adott magyarázatot. Ennyi a tény, s a többi filmíró-szakemberek kitalálmánya, és a legkevésbé valószínű, hogy éppen az történt, amit a vásznon látunk. Ez persze nem baj, hiszen a sztori meglepő fordulatokkal is szolgál, méltóan Agatha Christie-hez.

Élvezhetjük a történetet, de még annál is jobban a gazdagon berendezett éttermeket, ruhaszalont, gyógyfürdőt. Az ablakon lecsorgó esőt, amint Mrs. Christie arcán tükröződik. A fénypászmák sugarazta szállongó porszemeket. Mindezt (és még mi mindent!) a zseniális Vittorio Storaro (Huszadik század, A Hold, Apokalipszis most operatőre) jóvoltából, akinek fényképezése: ritka ünnep a szemnek.

Élvezhetjük Dustin Hoffman játékát, szerencsére eredeti hangján. Az amerikai újságíró szerepét nyilván neki írták. A gátlásosságnak és céltudatos arroganciának, gúnynak és bájnak ezt a keverékét csak ő tudja ilyen hitelesen elővarázsolni. Közös jeleneteik Agathával (megismerkedésük, táncuk) életteli, finom humorú kis csodák. A Nagyítás óta a legnagyobbak között számontartot Vanessa Redgrave egyébként Hoffman nélkül most korántsem meggyőző: riadt és kissé hisztérikus szem-meresztgetése, patologikus félénksége gyakran vált ki nevetést, holott meg kellene hatódnunk. Ez valószínűleg Michael Apted rendező hibája: a színésznő azt játszotta, amit kértek tőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/10 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6952