KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/július
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• N. N.: Helyreigazítás
• Ádám Péter: Jean-Claude Brialy (1933–2007)
KÍNAI FILM
• Teszár Dávid: A kínai film nagy ugrása Zhang Yi-mou
• Hirsch Tibor: Kína felett az ég Bábeli történetek
• Géczi Zoltán: A Sárkány közbelép Kínai filmpiac
REKLÁMÖZÖN
• Barotányi Zoltán: Bemegyek, kijövök Reklámfilmek a Kádár-korban
• Vaskó Péter: Hidratált szamárbőr Reklám a moziban
• Kolozsi László: A PH-semleges élet Beszélgetés a magyar reklámról
• Schubert Gusztáv: Hátsó gondolat Magyar plazma
KULTUSZMOZI
• Csont András: A csábítás főkönyve Don Giovanni
DOKU/FIKCIÓ
• Muhi Klára: Ha nem nyomod a falat… Beszélgetés Almási Tamással
• Báron György: A valóság meséi Jean Rouch
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Keleti kapcsolat Mediawave
• Stőhr Lóránt: Filmnyelvjárások Dialëktus
• Wostry Ferenc: Jigoku! Udine
HATÁRSÁV
• Palotai János: Mozgófénykép Fotográfiák a Ludwig Múzeumban
KRITIKA
• Lajta Gábor: A meztelen kép Goya kísértetei
• Muhi Klára: A művész és az inkvizítor Goya kísértetei
• Pápai Zsolt: Veszélyesen édes Neil Armfield: Candy
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Piaf
• Vajda Judit: Aranykapu
• Kolozsi László: Sötétkékmajdnemfekete
• Parádi Orsolya: Miss Potter
• Csillag Márton: Vaskabátok
DVD
• Csillag Márton: ©vejk, a derék katona 1–2.
• Pápai Zsolt: A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet
• Tosoki Gyula: A matador
• Klág Dávid: 9 dal

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halló, Kecskeszakáll!

Bognár Éva

Jön a végrehajtó, és tépi le a színésznőkről, táncosnőkről a ruhát. Mindent lefoglal, vége a színháznak. Ám ekkor megjelenik egy titokzatos úr, aki dúsgazdag, és úgy látszik, különc is, mert megmenti a színházat, sőt még társigazgató is lesz. A néző persze sejti, hogy a megmentő, a titokzatos Kecskeszakáll, a kasszafúrók királya. Sejtése hamar beigazolódik, mert a mérnök úr alagutat furat a bank felé. A színháziak persze mit sem vesznek észre, és boldogan készülnek az új revü bemutatójára, ami Varsó leghíresebb emberéről szól. Mi sem természetesebb, hogy Kecskeszakáll a valóságban is szerelmes az egyik táncosnőbe.

Így aztán nem fúr, amíg nincs premier, mert az új darab egyik főszerepét szerelme játssza. A banda zord szívű főnöke azonban nem művészetpártoló, és le akar számolni az engedetlen kasszafúróval. Áruljuk el, hogy a szerelem győz?

Mindez jó alap lenne akár egy vígjátékhoz, akár egy kellemes zenés filmhez. A rendező azonban valószínűleg „igazi” közönségfilmet akart csinálni, ezért bűnügyi-vígjáték-musicalt készített, gondolván: közönségcsalogató mind a három műfaj, siker lesz tehát a belőlük készült egyveleg is. A keverék azonban nem áll össze, a szituációk, szerepek kidolgozatlanok, a geglehetőségek sorozatosan kimaradnak, a zene elég közepes. Egyedül a táncjelenetek árulkodnak némi mesterségbeli tudásról. Végül tehát van bűnügyi komédia – izgalom, és valódi humor nélkül, van szerelmi történet –, ami teljesen közömbös számunkra, és van musical – gyengécske zenével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7841