KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
DAVID LYNCH
• Forgách András: Nő a bajban Inland Empire
• Simonyi Balázs: Utazás David Lynch koponyája körül Lynch, a festő
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Pásztorórák a filmművészettel Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Csillag Márton: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
• Mesterházi Lili: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
KÍNA
• Géczi Zoltán: Fejjel a Nagy Falnak A hatodik generáció filmesei
• Wostry Ferenc: A hús dühe Chang Cheh filmjei
ANIMÁCIÓ
• Kolozsi László: Rajzolok ide egy rendőrt Beszélgetés a magyar animációról
• Muhi Klára: A kecskeméti bárka KAFF
• Pápai Zsolt: Elfeledett pionírok És mégis mozog…
• Varga Zoltán: A tárgyak lelke Norman McLaren
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: Anti-sztár Katharine Hepburn
KÖNYV
• Vincze Teréz: Mesterkurzus A film története
• Harmat György: A bennfentes Száz híres film
TELEVÍZÓ
• Soós Tamás: TV Taxi Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Vörösből szőke Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok
• Báron György: Egy rosszabb nap A barátkozás lehetőségei
• Vajda Judit: A rövidtávfutók magányossága 4x100
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Harry Potter és a Főnix rendje
• Vajda Judit: Salvador
• Vincze Teréz: Kék papagáj
• Csillag Márton: Evan, a minden6ó
• Pápai Zsolt: Törés
• Mátyás Péter: Utál a csaj
• Tüske Zsuzsanna: Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
• Kovács Gellért: Disturbia
• Varró Attila: Az elhagyott szoba
DVD
• Pápai Zsolt: Peeping Tom
• Pápai Zsolt: Tűzveszély
• Kovács Marcell: Bűnözési hullám
• Pápai Zsolt: Café Moszkva

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

A legyőzhetetlenek

Kockázat nélkül

Kovács Kata

Madarász Isti raftingos kalandfilmjében minden megvan, amit a tévés forma megkíván és az ötvenöt perces időkeret megenged.

 

Madarász Isti az MTVA tévéfilmes pályázatán nyert 63 millió forintból készítette el első egészestés filmjét, A legyőzhetetlenek című ifjúsági kalandfilmet, melyet az ünnepek alatt vetített a köztévé, több mint húsz, a Magyar Média Mecenatúra program keretében támogatott tévéjáték, ifjúsági film, animációs és ismeretterjesztő film mellett. A Morális bypass, az Előbb-utóbb és a Superdigital című kisfilmek rendezője műfaji érdeklődésű alkotó, a fantasztikum és az időcsavarok megszállottja, tervezett első nagyjátékfilmje is egy időugrós sci-fi (Hurok), sőt, kicsit még az országimázs-filmjei is eljátszanak az időmúlással (time-lapse). A legyőzhetetlenekben viszont az idő csupán az akciófilmes határidő-dramaturgia erejéig nyer jelentőséget, mint ahogyan maga a film is inkább Madarász tisztességesen elkészített tévés munkáinak sorát (Barátok közt, Hacktion) gyarapítja, semmint szerzői indíttatású vállalkozásaiét. Vállaltan leegyszerűsített, de izgalmas, drámai történet, látványos kulisszákkal: hat fiatal rafting túrára indul, ahol baj bajt követ, és a teljesítménytúra kihívásai életmentő akcióba csapnak át. A klasszikus csoportdinamika, az egoista profi és a kétkedő laikusok szembenállása és a romantikus szál révén minden szükséges elem a helyén van a filmben, mint ahogy a szereplők, kiváltképp a Terápia tornászlányaként ismert Sztarenki Dóra, a rendezőként és színészként is dolgozó Szabó Simon és az eddig főként színházi munkái alapján ismert Mátyássy Bence. A hiteles alakításokat működőképes dialógusok és a jó arányérzékkel kitöltött 55 perces játékidő egészítik ki. Megvan benne az ifjúsági kalandfilm predesztináltsága (eleve elrendelt happy end), de egyszerű, keresetlen szimbolizmusa a vadvízi közegtől a felnövés-történet rituáléjáig tökéletesen megállja a helyét. Az expedíciókról szóló drámák és kalandfilmek (például a hegymászó-filmek) többségével szemben nincsen magasabb szintű tétje: hősei csupán egy hétvégi kaland kedvéért indulnak neki a vizeknek, sem megszállottság, sem a nagybetűs Ismeretlen felfedezése nem a céljuk, a kényszerű erőpróba és a halálközeli élmény mégis új területekre, önmaguk felfedezéséhez vezet (felnövés-történet). A film semmit nem áldoz fel a közérthetőség oltárán, a konfliktus pontosan körülhatárolt, hősei ártatlan, törékeny fiatalok, akikért mindenki csak szurkolni fog, törvényszerű megmenekülésüket pedig már jó előre beígéri a film visszafogottsága (semmi explicit, semmi brutális). A legyőzhetetlenek konvencionálisan fogalmaz és pontosan betartja a műfaji szabályokat, az akción és a vadromantikán túl pedig nem is kíván többet nyújtani.

A hazai ifjúsági film megújulásának egyik kulcskérdése, hogy a zsánerre hagyományosan jellemző naivitásból (vagy épp: jólneveltségből) mennyit engedhet meg magának, amikor a célközönséget nagyjából úgy képzelhetjük el, hogy az amerikai és brit tévés teen flick-ek, az önironikus Glee, a nagyszájú Skins, a Disney-csatorna és Stephenie Meyer világa között kapcsolgat. Anélkül, hogy olyan szélsőségesen rebellis filmeket vennénk példának, mint mondjuk a Spring Breakers, elmondható, hogy a mainstream tinisorozatoknak és -filmeknek karakteres világa, domináns stílusa van, tempójuk és szabadosságuk pedig jócskán meglódult. A kérdés tehát az, vajon mennyire kifizetődő vagy közönségbarát ebben a műfajban a konzervativizmus, vagy éppen az egyedi látásmód visszafogottsága. Túlzás volna minden tévéfilmen Török Ferenc szerzőiségét (Koccanás, Apacsok), vagy éppen annyi drámaiságot számon kérni, amitől A vizsga kiválóan megállta a helyét a mozivásznon is, ugyanakkor A legyőzhetetlenekből talán éppen a hozzáadott érték hiányzik ahhoz, ami a rendező korábbi munkáinak ismeretében nem megalapozatlan elvárás: hogy több legyen becsületes iparos munkánál.

 

A legyőzhetetlenek – magyar tévéfilm, 2013. Rendezte: Madarász Isti. Írta: Hegedűs Bálint és Madarász Isti. Kép: Marosi Gábor. Szereplők: Sztarenki Dóra (Gabi), Mátyássy Bence (Tomi), Szabó Simon (Győző), Fehér Balázs Benő (Zoli), Szegi Péter György (Tibi), Gárdonyi Fanni (Nóra). Gyártó: Szupermodern Stúdió. Támogató: Magyar Média Mecenatúra. Az MTVA bemutatója. 55 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 47-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11596